1085 forint volt a legkisebb bevétel
Idén is a Gyermekrák Alapítvány kapta a legtöbb felajánlást, 332 754 631 forintot. A Gyermekétkeztetési Alapítványnak 144, a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítványnak 110 millió forint jutott. 87 millió forintot juttatak az adózók a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítványnak és csaknem ugyanennyir a Rex Kutyaotthonnak is. Tízmillió forint fölött kapott például az Aranyág Mozgássérült Gyermekeket Támogató Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, de a budapesti állat-és növénykert és a fogyatékosokat támogató Kézenfogva Alapítvány is. Az egyik sereghajtó a Beled Ifjúságáért Egyesület, akik mindössze 6758 forintot gyűjtöttek. A Berekfürdő község fejlesztését célul kitűző alapítványhoz még kevesebb, 1085 forint érkezett egy százalékos felajánlásokból.
Kilenc éve egy százalékról, hét éve pedig egy másikról is dönthetünk. A törvény azt teszi lehetővé, hogy a befizetett személyi jövedelemadó egy százalékát valamilyen civil szervezetnek, a másikat pedig egyháznak ajánljuk fel vagy a költségvetés kiemelt előirányzatnak. Az egyházakat kivéve a szervezeteknek be is kell számolniuk arról, mire költötték a kapott pénzt.
Nem érdekli az adózókat?
Figyelmetlenségből vagy lustaságból sokan nem vagy rosszul töltik ki az egy plusz egy százalékokról rendelkező nyomtatványt, így emiatt akár millióktól is eleshet a civil szféra. Beszédes adat például, hogy az egy százalék indulásának első éveiben az adózók egyharmada élt a lehetőséggel, de most, amikor már kilenc éve működik a rendszer, még mindig csak a bevallást benyújtók fele rendelkezik az egy plusz egy százalékról. Ráadásul az általuk benyújtott nyomtatványok közel ötven százaléka hibásan van kitöltve. Leggyakrabban nem írják alá a nyilatkozatot (vagy a munkáltató felejt el szólni), de típushiba az is, hogy két civil szervezetet vagy két egyházat jelölnek meg. És mivel az adóhatóság nem döntheti el, melyiket veszi figyelembe, ezt a felajánlást is érvénytelenként kezeli.
Pedig ha az adózó nem rendelkezik, a befizetett összeg az államkasszába kerül – vissza semmiképp sem jön. Érvénytelen az egy százalékról történő rendelkezés akkor is, ha a szervezet, aminek felajánlanánk, nem jogosult arra, vagy ha nem fizetjük be az adót. De gondot okozhat az adóhoz kapcsolódó jogszabályok változása is. Akiknek a munkáltató készíti el az adóbevallást 2005-ben április 25-ig adhatták át a borítékot a kedvezményezett nevével. Idén azonban már február 20-a volt a határidő, emiatt a nagyobb vállalatoknak nem jutott ideje munkavállalóival egyeztetni. Több civil szervezet nehezményezte, hogy emiatt esetleg értékes felajánlásoktól estek el. (A munkáltatói adómegállapítás egyébként 2007-től megszűnik, így jövőre már csak az önadózást vagy az adóhatósági adómegállapítást választhatják a magánszemélyek.)
Talán az egyik leglényegesebb változás az, hogy 2007-től az adókötelezettségek egyszerűsítése érdekében megszűnik a munkáltatói adómegállapítás lehetősége. Szemben az eddigiekkel, amikor a munkavállaló személyijövedelemadó-megállapítását munkáltatója intézte, az adózó a 2006. évre vonatkozó jövedelmei tekintetében csak az önadózás, illetőleg az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás útján tehet eleget ennek az adókötelezettségének.)
Elszámolni kötelező
A civil szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak kötelező jelentést készítenie arról, mire használták az egy százalékos felajánlásokból befolyt összeget, illetve azt is, ha tartalékolták. A közleményt nyilvánosságra is kell hozni a sajtóban, így ez egyúttal köszönetnyilvánítás is a támogatóknak. Mindezt az egyházaknak nem kell megtenniük. A támogatás azonban bármire felhasználható, ami összefügg a szervezet munkájával: működési költségekre, műszerekre, fejlesztő játékokra – a lista végtelen.
Az egyszázalékos felajánlások egyik feltétele, hogy a szervezet legalább két éve működjön, kiemelkedően közhasznú szervezeteknél azonban egy év is elég. A törvény régebben három évet írt elő, és pont ez volt a kirobbantója az elmúlt évek egyik nagy „egyszázalékos” botrányának is. Az adózóknál listavezető Gyermekrák Alapítvány – idén 332 754 631 forintot ajánlottak fel neki – 1999-ben még nem működött elég régen ahhoz, hogy jogosult legyen az összegre. Ennek ellenére adománygyűjtő kampányba kezdtek, állításuk szerint azért, mert egy tévéműsorban azt nyilatkozta az APEH főosztályvezetője, hogy a kiemelkedően közhasznú alapítványoknak nem kell három évet várniuk. Később az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium is értesítetteaz alapítványt, hogy nem jogosultak az adománygyűjtésre, majd tévedésből kiutalták nekik az egy százalékokból összegyűlt 102 millió forintot. A következő évben ugyanezen okból viszont már nem volt hajlandó kifizetni az APEH az azévi, 134 millió forintos felajánlást. Az éveken át húzódó per végső ítélete szerint az APEH jogosan követelte vissza a tévedésből kifizettett pénzt.
