A közszerződések beillesztését a magyar jogrendszerbe az indokolja, hogy a 2007 utáni tervezési időszakban a régiók által elnyerhető és felhasználható európai uniós és hazai fejlesztési forrásokat a magyar kormány közszerződés keretében adná át – mondta Baráth Etele pénteken az MTI-nek.
A közszerződésben a magyar kormány garanciát vállalna ezeknek a forrásoknak a meglétére. Rögzítenék azokat a célokat, amelyekre az átadott pénzeket fel lehet használni. A szerződést aláíró régiók elkészítenék és végrehajtanák a programokat a szerződésben foglalt kötelezettségek és felelősség szerint.
A miniszter úgy vélekedett, hogy a köz- és magánjogi alapon nyugvó közszerződésre azért is szükség van, mert nagyobb felelősséget, számonkérhetőséget és elszámolási kötelezettséget jelent.
Baráth Etele elmondta, hogy kezdetben a fejlesztési forrásokról születne közszerződés a régiók és az állam között. Ugyanakkor a közszerződési rendszer kialakításának folyamata ezzel nem zárulna le, hanem létrejöhetne egy olyan általános forma, amely a későbbiekben az állam által biztosítandó különböző szolgáltatások területén is alkalmazható lenne. Így lehetővé válna, hogy az állami feladatot más szervezet is elvégezhesse a közszerződés keretei között.
A miniszter e jogi forma előpéldájának nevezte a budapesti metró megépítésével kapcsolatos szerződést, amelyet parlamenti felhatalmazással a magyar állam kötött a fővárosi önkormányzattal. Az önkormányzat ennek a szerződésnek az alapján végzi a metróberuházást.
Baráth Etele elmondta, hogy a nagy közszolgálati szervezetek feladatellátó intézményei is köthetnének közszerződést, ha kiterjesztenék a lehetőséget rájuk. A közszerződés világosan és pontosan meghatározná az elvégzendő feladatokat, és rögzítené a jogi és anyagi következményeket arra az esetre, ha valaki nem teljesítene.
A miniszter hozzátette: azt szeretnék, ha a közszerződésekről szóló törvény jövő év tavaszán megszületne, mert ezt a jogintézményt már 2006 őszétől jó lenne alkalmazni.
