Belföld

Megújul a majdnem 30 éves kereskedelmi törvény

Az 1978. évi belkereskedelemről szóló jogszabályt felváltó törvény javaslatából kikerültek a ma már nem, vagy csak nehezen értelmezhető fogalmak. Ugyanakkor beépültek eddig nem szabályozott fogalmak, mint például a jelentős piaci erő.

A kormány péneken benyújtotta a kereskedelemről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Az új jogszabályban meghatározzák a kereskedelmi tevékenységek fogalmát, köztük az ügynöki tevékenységet, az internetes kereskedelmet, a csomagküldést. Törvényi szinten fő szabályként rögzítik, hogy kereskedelmi tevékenység működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható, és meghatározták az üzleti árusítás alóli kivételek alapeseteit.

A nyitvatartással kapcsolatban a törvényjavaslat az alapelveket rögzíti, de az üzlet nyitvatartási idejét a kereskedő állapítja meg. Az indoklás szerint versenypolitikai szempontból a vállalkozó számára jelentősége van annak, hogy a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan lehetőséget kapjon a vasárnapi nyitvatartásra is. Ugyanakkor munkaszüneti napokra a törvényjavaslat – meghatározott esetek kivételével – a nyitva tartást megtiltja.

A törvényjavaslat bevezeti a kereskedelemben a jelentős piaci erő fogalmát. A jelentős piaci erő fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétel meghaladja a 150 milliárd forintot, vagy kereskedelmi forgalomból a piaci részesedése meghaladja a 10 százalékot.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik