2004. szeptember harmincadikán megszületett Gyurcsány Ferenc kormánya. Az új miniszterelnök egy évvel ezelőtt nevezte meg kormánya tagjait. Az azóta eltelt időszakot egyes elemzők a jóléti rendszerváltás csődjének nevezik, mások a kormányprogramban lefektetett vállalások betartását emelik ki. Az azonban biztos: Gyurcsány Ferencnek sikerült pártját kirángatnia a mélypontról, és elérnie, hogy a jövő évi választások ismét kétesélyesek legyenek. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint az MSZP hónapról hónapra szorgalmasan dolgoz le hátrányából, már csak négy-öt százalékkal vezet előtte a Fidesz, Gyurcsány Ferenc népszerűségben pedig – szeptemberben első alkalommal – beérte Orbán Viktort.
A jóléti rendszerváltás csődje
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke szerdán mutatta be A jóléti rendszerváltás csődje című, a Gyurcsány-kormány egy évét értékelő kötetét. „Az új kormány hivatalba lépésével bebizonyosodott, hogy a jóléti rendszerváltás csődbe került. A Gyurcsány-kormány feladta a nagy reformokat, ehelyett a média számára eladható, kislépések politikájába kezdett” – mondta Stumpf István. A Századvég Alapítvány elnöke hangsúlyozta, a korábban ismeretlen Gyurcsány Ferenc komoly sikereket ért el pártja népszerűsítésében: kimozdította az MSZP-t a mélypontról, és egyfajta „szocialista messiásként” három-négy százaléknyira feltornázta a Fidesz közelébe. Közben azonban végig hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferencnek van kormánya, nem pedig az MSZP-nek. Az új kabinet nem hozott új kormányzati magatartást, de új kormányfőit igen. „Nagy negatívum, hogy folytatódott a jövő elzálogosítása. Az államháztartás komoly gondokkal küzd, a munkanélküliségi ráta is folyamatosan emelkedik. Számításaink szerint körülbelül kétezermilliárd forint fogja megterhelni a következő kormányt, ami azt jelenti, hogy a következő kabinet – függetlenül attól, milyen színű lesz –, “gúzsba lesz kötve” – összegezte Stumpf István.
Kormányprogram: teljesítve
Kumin Ferenc politológus is hasonlóan értékeli a Gyurcsány-kormány egy évét, kiemelve azonban, hogy a vállalt kormányprogram nagyjából megvalósult. „A kormányzat kézzelfogható teljesítményét tekintve tény, hogy például az eurózónához történő csatlakozásunk esetleges csúszása komoly kudarc a kabinetnek. A kormányprogramban lefektetett vállalásokat azonban teljesítette. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek realista célkitűzések voltak, nem vállaltak be olyan pontokat, amelyek megvalósíthatósága rizikós lett volna” – mondta Kumin Ferenc. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a legsürgetőbb igények tekintetében nem történtek átfogó reformlépések. „Ami a kormány és a közvélemény kapcsolatát illeti, komoly előrelépések történtek. Egyedüli negatívum, hogy míg az MSZP korábban büszke volt a kollektív vezetésre, addig jelenleg látszólag két-három személy viszi vállán a kormányt, a többiek passzívak” – véli a politológus.
Medgyessytől Gyurcsányig
A magyar demokrácia tizenöt éves történelmében első alkalommal került sor ciklus közben kormányváltásra (leszámítva Boross Péter féléves kormányzását Antall József halálát követően, de akkor a kabinet minden tagja folytatta munkáját). 2004 augusztusának végén ugyanis kormányválsághoz vezetett Medgyessy Péter kormányátalakítási kísérlete. A konfliktust a kormányfő – akit sokat bíráltak amiatt, hogy nem elég karizmatikus – nem tudta kezelni, ezért augusztus 21-én nagy meglepetésre nemcsak a miniszterelnökre ügynökmúltja miatt amúgy is megorrolt SZDSZ, hanem az MSZP is kihátrált mögüle. Felvetődött a konstruktív bizalmatlansági indítvány gondolata is, Medgyessy Péter azonban végül úgy döntött, ezt nem várja meg: 2004. augusztus 24-én lemondott posztjáról. Kormánya ügyvezető kabinetté alakult, Mádl Ferenc akkori köztársasági elnöknek pedig harminc napja volt, hogy javaslatot tegyen az új miniszterelnök személyére.
Az MSZP-n belül három név vetődött fel. Kezdetben Kiss Péter kancelláriaminiszter tűnt a legesélyesebbnek, ő egy augusztus 21-én tartott frakció-szimpátiaszavazáson kilencven voksot kapott, Veres János – akinek neve hamar lekerült a listáról – nyolcvanat, Gyurcsány Ferenc sportminiszter pedig 74-et. Az elkövetkező napokban-hetekben azonban a későbbi kormányfő hihetetlen médiahadjáratba kezdett, és valósággal berobbant a köztudatba: a Medián szeptember 13-i adatai szerint ismertsége 15, népszerűsége pedig 17 százalékponttal emelkedett egyetlen hónap alatt. A karizmatikus politikusról hamar kiderült, hogy személyével az MSZP talán jobban fel tudná venni a versenyt Orbán Viktorral, ezért a koalíciós tárgyalásokat követően a kormánypártok őt ajánlották miniszterelnöknek. Így szeptember 29-én már ő nyújtotta be az új kormányprogramot. Egy nappal később pedig az államfő felkérte a kormányalakításra, és Gyurcsány Ferenc felolvasta kabinetjének – azóta kisebb módosításokon átesett – névsorát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
