A Közbeszerzések Tanácsának elnöke a közbeszerzéshez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat általános vitájában azt mondta, hogy a közbeszerzések részletes szabályozását mindaddig fenn kell tartani, amíg tartós előrelépés nem figyelhető meg az eljárások jogszerűsége terén.
Berényi Lajos ugyanakkor hozzátette, hogy a versenyképesség és a beszerzések hatékonysága bizonyos területeken a jelenlegi szabályozás egyszerűsítését igényli. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 2004 áprilisában új közbeszerzési irányelveket fogadott el, amelyeket a tagországoknak 2006. január 31-ig kell harmonizálni nemzeti joganyagukkal.
A tanács álláspontja szerint a törvénymódosítás során az egyszerű közbeszerzési eljárások vonatkozásában az alacsony értékű értékhatárok emelésére és az eljárási szabályok rugalmasabbá tételére, az egyéb közbeszerzési eljárásokban pedig a szabályozás koherenciájára, illetve a költségnövelő tényezők fokozott vizsgálatára kell a hangsúlyt helyezni.
A Fidesz és az MDF frakciójának felszólalója, valamint a szocialista hozzászóló egyaránt támogatásáról biztosította a Közbeszerzések Tanácsa tavalyi évre vonatkozó beszámolóját, valamint az erre vonatkozó határozati javaslatot.
“Ne tegyünk úgy, mintha minden rendben lenne a közbeszerzések terén, hiszen a szót hallva sokan a korrupcióra gondolnak” – fogalmazott ugyanakkor az előterjesztéseket egyébként elfogadásra javasló fideszes Répássy Róbert, aki szerint a beszámoló néhol túlságosan is óvatosan is fogalmaz. Az ellenzéki képviselő azt mondta, a központi költségvetési szervek, a kormányszervek gyakorlatában sok esetben a közbeszerzés csupán fügefalevél, amely eltakarja a testre szabott közbeszerzéseket, amellyel előre garantálják, hogy egy bizonyos ajánlattevő nyeri majd el a pályázatot. Répássy Róbert szólt arról, hogy 2004-ben nőtt a jogsértések száma, ráadásul szerinte a legtöbb pályázó azért nem indít jogorvoslati eljárást, mert attól tart, a következő pályázatoknál mellőzni fogják.
Herényi Károly szükségesnek nevezte a közbeszerzések alsó értékhatárának megemelését a jelenlegi kétmillió forintról. Szerinte változatlanul gond nélkül kijátszhatóak a közbeszerzési törvény szabályai, és eredményre csak egy új jogalkalmazási szemlélet és egy másfajta társadalmi megközelítés vezethet.
2004-ben a közbeszerzések értéke elérte az 1 200 milliárd forintot, a legmagasabb szintet a magyar közbeszerzés a kilenc éves történetében, amely duplája a 2003-as év 560 milliárd forintos összegének. A nyílt eljárások száma és értéke a teljes beszerzések mintegy háromnegyedét tette ki. Tavaly a külföldi székhelyű ajánlattevők az eljárások kevesebb mint három százalékában bizonyultak sikeresnek, ugyanakkor az EU közbeszerzési értékhatárait elérő értékű beszerzéseknél a külföldi nyertesek számának aránya elérte a 10 százalékot. A kiírt közbeszerzési eljárások több mint 70 százalékát a magyar kis- és középvállalkozások nyerték el, ami a közbeszerzések összértékének közel felét tette ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
