A munkadokumentum szerint, ha az országok időben gyakorlatba ültetik a lisszaboni gazdasági reformokat, akkor az évente 0,75 százalékkal növeli a gazdasági növekedést. Ez tíz év alatt 7-8 százalékot jelent – vagyis 700-800 milliárd eurót.
Ennyi kiesést okozhat tehát a reformok elodázása, és a szakértők még nem is számoltak a reformok együttes, kumulatív hatásával. A hathatós intézkedésekre azért is szükség van, mert – az Európai Bizottság számításai szerint – az európai lakosság öregedése 2040-re a felére csökkenti a gazdasági növekedési potenciált.
A dokumentum készítői elismerik, hogy becsléseik hozzávetőlegesek, mégis vészharangot kongatnak. Az időzítés nem véletlen: a nyilvánosságra hozott, egzakt adatokon alapuló következtetések is arra ösztökélhetik a kedden kezdődő EU-csúcs részvevőit, hogy élesszék újra a lisszaboni stratégiát, tegyenek valamit azért, hogy az EU lemaradás helyett minél gyorsabban felzárkózzon az Egyesült Államok mögé.
Gazdasági szakértők tartanak attól, hogy a találkozó fókusza a sikeres Ecofin-döntés után a gazdasági stratégiai kérdésekről áttevődik az eurót támogató stabilitási és növekedési paktumra, vagyis annak reformjára.
A kedden kezdődő EU-csúcson három téma szerepel napirenden: a lisszaboni stratégia félidei értékelése és felülvizsgálata; a stabilitási és növekedési paktum reformja és a 2007-2013 ciklus költségvetése. Az utóbbi kérdésben megállapodás várhatóan júniusra tolódik.
