Elvben megmaradtak az 1997-ben életbe lépett stabilitási és növekedési paktum sarokszámai, azaz az euróövezet országaiban az éves össztermékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány nem haladhatja meg a 3 százalékot, az államháztartás felhalmozott adóssága a GDP 60 százalékát.
Németország azonban elérte, hogy a német újraegyesítés, azaz Kelet-Németország felzárkóztatásának költségeit figyelembe vegyék, mintegy leírják az államháztartási hiányából. A volt NDK felzárkóztatására a német GDP 4 százalékát fordítják évente.
A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) “komoly aggodalmának” adott hangot a változtatások miatt. Az EKB szerint meg kell akadályozni, hogy a deficitszabályt megszegőkkel szembeni eljárásban eszközölt változtatások megrendítsék az Európai Unió pénzügyi kereteibe és a közpénzekkel való gazdálkodás szilárdságába vetett bizalmat.
A német jegybank úgy véli nagyon súlyos problémát okozhat, hogy romolhatnak a közös európai pénzügypolitika keretfeltételei, a stabilitási és a növekedési paktum határozottan gyengül a javasolt változtatások által. A módosítások a szabályokat kevésbé átláthatóvá, bonyolultabbá teszik, betartásukat megnehezítik.
A javasolt, s az EU állam- és kormányfői által még jóváhagyandó változtatások közé tartozik, hogy a deficit kiszámításakor figyelembe vehetik, hogy ki mennyit fizet be az EU-kasszába, s hogy abból mennyit kap vissza, a deficitszabály ellen vétők a határidők meghosszabbításával nagyobb játéktérhez jutnak. Az EU-újoncoknál a nyugdíjrendszer megreformálása során vállalt terhek jöhetnek számításba mentő körülményként.
A szigorú szabályokat Helmut Kohl kancellársága idején német kívánságra hozták meg. Az akkori német pénzügyminiszter, Theo Waigel hétfőn kijelentette: “Rossz kompromisszumba egyeztek bele azért, hogy végre nyugalmuk legyen”. Waigel emlékeztetett arra, hogy 1996-97-ben is érezték az újraegyesítés terheit, de ezt a szempontot szándékosan figyelmen kívül hagyták, mert akkor valamilyen ürüggyel mások is igényt jelenthettek volna különleges megítélésre és elbánásra.
Egyes szakemberek azt várják: az engedmények nyomán Berlin enged majd abból a követeléséből, hogy az EU-kiadások fedezete ne haladja meg a bruttó nemzeti jövedelem egy százalékát, azaz Németország a 2007-2013-as időszak finanszírozásánál mélyebben nyúl majd pénztárcájába.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
