“Ha nem térünk át a mainál sokkal fegyelmezettebb jövedelem-, államháztartási és általában gazdaságpolitikára, nem tudjuk bevezetni 2010-ben az eurót” – mondta az MNB elnöke a Pénzügyek és globalizáció című konferencián.
Hozzátette: e nélkül a magyar gazdaság egyre lejjebb fog csúszni az európai uniós versenyben.
A nemzeti bank feladata elsősorban az alacsony infláció és rövid távú kamatszint biztosítása – mutatott rá az elnök. Kifejtette: a hosszú lejáratú kamatszint nem az MNB-n múlik, mivel a rövid távú kamatok csökkentése a közép- és hosszú távú kamatok emelkedéséhez vezet akkor, ha befektetőknek az a benyomása alakul ki, hogy az infláció magasabb lesz a következő években.
“Ma a kamatok azon a szinten vannak Magyarországon, ami a növekvő és nagyon nagy államadósság finanszírozásához a jelenlegi bizonytalan környezetben szükséges” – mondta Járai Zsigmond.
Inkább a piac bizalmának helyreállítására, a gazdasági reformok felgyorsítására, az adósságállomány csökkentésére kellene koncentrálnunk – fűzte hozzá.
“Annál rosszabb, mint hogy állandóan tologatjuk a bevezetés dátumát, nincs” – jelentette ki a jegybankelnök.
Az áldozat, amit meg kell hozni az euró-csatlakozáshoz, tulajdonképpen politikai jellegű – hangoztatta az elnök.
“A kormánynak azt kell eldöntenie, hogy gyorsabb euró-bevezetést, gyorsabb gazdasági növekedést akar és ezért vállalja a költségvetés rendbetételének politikai áldozatát, vagy pedig megpróbálja a politikai áldozatot nem fölvállalni és közben egyre nagyobb teret ad azoknak, akik ellenzik az euró bevezetését” – mondta Járai Zsigmond.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
