A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2004) című, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területéhez tartozó 27 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását felmérő, kétszáz oldalas elemzés szerint az országcsoport átlagos növekedési üteme az idén 6,1 százalék lesz a tavalyi 5,6 százalék után, jövőre azonban a növekedés 5,5 százalékra lassul.
A térségi átlagon belül az idén is – jóllehet valamelyes lassulással – az egykori szovjet köztársaságokból alakult FÁK-államközösség a növekedési listavezető, 7,4 százalékra várt ütemmel a tavalyi 7,6 százalék után. A közép-európai országok és a balti államok gazdasága átlagosan 4,9 százalékkal növekszik idén a tavalyi 3,8 százalék helyett. A térségbeli gazdasági átalakulás segítésére alakult londoni bank éves jelentése szerint Magyarországon ebben az évben 4,0 százalékos növekedés várható a tavalyi 2,9 százalék után.
Az átalakulás előrehaladottságára kidolgozott, 1-től 4 pluszig terjedő átfogó EBRD-indexcsoportban Magyarország változatlanul listavezető az idei jelentés szerint, megelőzve Szlovéniát és Csehországot is. A magyar gazdaság a négy nagy vizsgált területcsoporton – a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán – belüli kilenc alkategória közül hétre a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő osztályzati sávot kapta, csak a kormányzati és vállalati szerkezeti átalakításra, illetve a versenypolitikára kapott 3 pluszt, illetve 3 mínuszt. Az infrastrukturális reformok kategóriájában például Magyarországé az egyetlen négyes – vagyis a legmagasabb – osztályzat a 27 ország közül.
Az idei Transition Report külön fejezetet szentel a magántőke megjelenésének az infrastruktúra fejlesztésében, megállapítva, hogy a kérdés a térség sok országában “ellentmondásos”. Az elemzés szerint 1992-2003 között az EBRD 27 kedvezményezett országába összesen 40 milliárd dollár működőtőke áramlott az infrastruktúra privatizációja révén. Az összeg több mint 40 százaléka Lengyelországba (9,66 milliárd dollár), illetve Magyarországra (7,431 milliárd dollár) érkezett.
Az EBRD-jelentés szerint az infrastruktúra privatizálása azért ellentmondásos, mert az állami tulajdonú közszolgáltatók finanszírozási tőkeköltsége a mögöttük álló állami tulajdonos garanciavállalása miatt lényegesen alacsonyabbnak tűnik, mint a magántulajdonú közszolgáltatóké. Ez azonban csupán illúzió, mivel az ilyen cégek üzemeltetésének kockázatait végső soron az adófizető viseli, másrészt a közpénzekből történő finanszírozás csökkenti a megfontolt üzleti kockázatkezelési hajlandóságot. Ennek alapján megállapítható, hogy az állami közszolgáltatók valós finanszírozási költségei általában nem alacsonyabbak a magántulajdonú infrastrukturális cégekénél – áll az EBRD idei jelentésében.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
