A magyar gazdaság az EU-nál továbbra is 2 százalékponttal gyorsabban fejlődik, az új EU-tagok közül azonban egyike a leglassúbbaknak.
Az áremelkedés üteme szeptemberben érezhetően, 6,6 százalékra csökkent – emlékeztet a felmérés. Ez 1 százalékponttal volt alacsonyabb a májusi csúcsnál s több mint fél százalékponttal az augusztusinál. A tovább csökkenő infláció, az erős forint és a javuló államháztartási pozíció hatására az év során további jegybanki kamatcsökkentés valószínű, az év végére 9,5 százalék körüli alapkamat várható – véli a GKI.
A magyar ipar termelése az I. félévi 10 százalék feletti ütem után július-augusztusban csak 5 százalék körüli mértékben emelkedett. A lassulás megfelel az európai tendenciáknak, a 25 tagú Európai Unió egészében már harmadik hónapja csökken az ipari termelés üteme. Ez főleg a régi tagállamokra vonatkozik, de hasonló a helyzet számos új tagországban is – jegyzik meg.
Hozzáteszik, hogy ugyanakkor az exportorientált magyar ipari fejlődés lassulásához feltehetőleg hozzájárult az erős forint, továbbá a magas bázis, mivel az élénkülés tavaly nyáron kezdődött. Bíztatónak nevezik, hogy a feldolgozóipar rendelésállománya magas, termelékenysége gyorsan növekszik, az energiafelhasználás pedig – igaz, részben időjárási okok következtében – elmarad a tavalyitól.
Az összeállítás szerint az építőipar gyorsan, bár szintén lassulva növekszik. Szerződésállománya – főleg az útépítésekre vonatkozóké – azonban 50 százalékkal magasabb a tavalyinál. A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első nyolc hónapban mintegy 10 százalékkal kisebb volt a tavalyinál. Az idei nagy gabonatermés hatása csak az év hátralevő részében illetve jövőre fog megmutatkozni – teszik hozzá.
A kiskereskedelmi forgalom 6 százalék feletti növekedési üteme magas, azonban némi lassulás itt is megfigyelhető. Különösen a gépkocsik értékesítése lassult le, az I. félévi kétszámjegyű növekedés után mintegy 2 százalékra. Ezt a reálbérek stagnálása mellett érthetőnek nevezik a kutatók, inkább azt tartják figyelemre méltónak, milyen nehezen mond le vásárlási céljairól a lakosság.
A fogyasztási hitelek állománya június végén mintegy 25 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, s dinamikája az év során alig csökkent. Az idei első nyolc hónapban a felvett fogyasztási hitelek 40 százaléka devizahitel volt, ami a magas forintkamatokhoz viszonyítva kicsiny árfolyam-kockázat következménye.
Az export euróban számolva kissé gyorsabban nő, mint az import. A cserearányok – főleg az olaj, de más nyersanyagok magas ára miatt – az első nyolc hónapban mintegy 1 százalékkal romlottak. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe – áll a felmérésben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
