Belföld

Bor Zsolt fizikus kapta a Bolyai-díjat

Bor Zsolt kapta a kétévente kiosztott Bolyai-díjat az idén, amit Mádl Ferenc államfőadott át vasárnap, Budapesten az Operaházban.

A díjazottat kiválasztó bizottság “áttekintve a listát, biztos lehetett abban, hogy jól dönt” – mondta a köztársasági elnök a jelöltekről a több száz résztvevő előtt, hozzátéve, “van mire építenünk”, vagy ha kicsit szerénytelenek vagyunk, “van mire büszkének lennünk”. Szavai szerint Bolyai János jó példája annak, hogy a zseni áttöri a hagyományos gondolkodás falát; az államfő hangot adott azon álláspontjának, hogy az igazi alkotást a teremtő alkotás szenvedélye, s nem az elismerés utáni vágy vezérli.

Sok évtized munkája, küszködése áll a rangos elismerés megszerzése mögött, emlékeztetett beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki azzal kezdte felszólalását, “magyarnak lenni jó”, mert ez egy nagyszerű ország, amelyben nagyszerű emberek élnek. A kormányfő szerint az országnak van bátorsága keresni az útját, feltenni magának a kérdést, folytatható-e korábbi útja, mer büszke lenni magára és teljesítményére, “semmiből teremteni egy világot”; Gurcsány Ferenc kijelentette, vannak, akik tudják, “a jövedelem kötelez”, ezek közé sorolva az elismerés létrehozóit is.

“Munkatársaimmal és tanítványaimmal osztozom a dicsőségben” – jelentette ki Bor Zsolt Széchenyi-díjas lézerfizikus, a szegedi József Attila Tudományegyetem optikai és kvantummechanikai tanszékének vezetője az elismerés átvételét követően, jelezve, a díjat édesapja emlékének ajánlja.

“A tudomány nem a tudósok magánügye, hanem nemzeti stratégiai ügy” – mondta a díjazott, aki a miniszterelnöknek címezve kijelentését utalt arra, hogy Magyarország a nemzeti jövedelem harmad akkora hányadát fordítja kutatás-fejlesztésre (K+F), mint a fejlett országok. Hozzátette, egyetlen ország sem ment tönkre abban, hogy nagy összegeket fordított erre a célra, de volt olyan, amely éppen annak látta kárát, hogy nem költött elegendően a K+F-re.

A Bolyai-díjat kétévente adják át egy olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyiségnek, aki nemzetközileg is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, az utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek hasznosítása terén. Az 1998-ban létrehozott díjat 2000-ben Freund Tamás agykutatónak, 2002-ben Roska Tamás informatikai kutatónak ítélték oda.

A Bolyai-díj Alapítványt Somody Imre vállalkozó és felesége, Somody Imréné, valamint Karsai Béla, a Karsai Holding Rt. elnök-vezérigazgatója és Lantos Csaba, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese hozta létre. Az alapítványhoz három évvel később csatlakozott Alexander Brody író, reklámszakember, és Várkonyi Attila, a Fast Ventures Kockázati Tőkebefektető cég elnöke.

Az alapítvány létrehozóinak meggyőződése, hogy tudomány és tudósok nélkül nincs versenyképes Magyarország, “ezért értékrendünkben, társadalmi elismertségben méltó helyére kell emelni a tudást, a tudományt és a tudóst” – olvasható az alkalomra készített ismertetőben.

Mint írták: Magyarország jelentős szellemi értéket visz az Európai Unióba és a magyar magántőke az európai hagyományokkal összhangban fontosnak tartja a tudományos élet kimagasló személyiségeinek erkölcsi, anyagi elismerését. A matematikus Bolyai Jánosról elnevezett díjjal 50 ezer dollár, mintegy 10 millió forint összegű adómentes pénzjutalom jár; a díj nyerteséről független díjbizottság dönt, amelynek elnöke a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke, tagjai a magyar tudomány és közélet kiemelkedő, elismert személyiségei.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.