A 25 százalékos állami Richter-pakettből származó bevételt eredetileg 80 milliárd forintra várták, az év közben módosított tervekben már 115 milliárdra korrigálták, ezt kedden a szűk két óra alatt lezajlott villámkibocsátás során durván 45 milliárd forinttal toldották meg a nemzetközi intézményi befektetők. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. idei 370 milliárd forintos privatizációs előirányzata ennek megfelelően szintén 45 milliárddal, 415
Kamarás Miklós
milliárd forintra duzzadt, vagyis idén akár már el is lehetne felejteni a többi, függőben lévő ügyet.
Ennek ellenére például az Antenna Hungária Rt. privatizációja továbbra is, egyre inkább napirenden van. Mint Kamarás Miklós, az ÁPV Rt. vezérigazgatója fogalmazott: a piaci feltételek most kedvezőek, a kormány napokon belül dönthet a benyújtott javaslatról, ezt követően pedig rövid idő múlva lebonyolíthatják az értékesítést. A Richterrrel ellentétben ebben az esetben klasszikus részvényeladásos privatizációról van szó, ezért a pénzügyi elszámolás kicsit lassabban történhet meg, vagyis átcsúszhat a jövő évre – tette hozzá az ÁPV Rt. vezérigazgatója.
|
Az ÁPV Rt. kasszájának idei alakulását mindenesetre a Richter-ügylet már igencsak kedvező helyzetbe hozta, miután a társaság teljes privatizációjához vezető út újabb állomásaként kedden délelőtt 9 és 11 óra között 640 millió eurós kötvénykibocsátásra került sor – nemzetközi intézményi befektetők bevonásával. Az JP Morgan vezette tranzakció mind a Pénzügyminisztérium (PM), mind az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt., mind pedig a Richter vezetői szerint roppant sikeres volt. Szűk két óra alatt több mint kétszeresen jegyezték túl a felkínált mennyiséget. Ráadásul Kamarás Miklós, az ÁPV Rt. vezérigazgatója szerint 1999 óta Európában nem látott kimagasló prémiummal, ami a tranzakció jó időzítését és a gyógyszeripari cég elismertségét igazolja.
A hazai gyakorlatban egyedülálló, részvényre váltható kötvények kibocsátása révén a cég privatizációja még nem zárult le, hiszen az állami tulajdon leghamarabb öt év múlva, 2009. szeptemberében szállhat át magánbefektetők kezébe. A most megvásárolt ötéves futamidejű kötvényeket ugyanis majd csak ekkor lehet részvényre cserélni, a tulajdonosi jogokat addig tehát még az állam gyakorolja. (Ez a konstrukció illeszkedett a legjobban a Richter függetlenségi szempontjaihoz is). Egyébként ebből a szempontból is egyedülálló konstrukcióról van szó: mint Jaksity György, a kibocsátásban résztvevő Concorde Rt. vezérigazgatója hangsúlyozta, igen ritkán élnek a kibocsátók ilyen hosszú korlátozással az átválthatóságra vonatkozóan, ez ugyanis általában csökkenti a kötvény értékét.
A Richter esetében ugyanakkor mindez nem tükröződött az árban. A befektetők az előre meghatározott 50-55 százalékos prémiumsáv felső határához közel, 54 százalékon árazták be az értékpapírt, a kialakult 3 százalékos átlaghozam pedig, bár nem kimagasló, de illeszkedik a nemzetközi tenedenciákhoz. Draskovics Tibor pénzügyminiszter Kamarás Miklóshoz hasonlóan így vélekedett: „az, hogy a piac több mint 50 százalékkal a mai árfolyam fölé értékelte a Richter jövőbeni árfolyamát, azt mutatja, hogy a befektetők bíznak a Richterben és magyar gazdaságban”.
|
Ellentétben a Richter éppen tíz évvel ezelőtt elkezdett és eddig három lépcsőben megvalósított privatizációs ügyleteivel, a mostani kötvénykibocsátásból kimaradtak a kisbefektetők. Sőt, amint az a nyilvánosságra hozott jegyzési adatokból kitűnik, a hazai intézmények is legfeljebb mutatóban voltak jelen (leginkább magyarországi székhelyű, de valójában külföldi befektetők), vagyis a 640 millió eurós állományra elfogadott 119 jegyzés gyakorlatilag teljes mértékben külföldi intézmények kezében állapodott meg.
A kibocsátásból eleve ki voltak zárva a magánbefektetők, de maguk a feltételek is úgy voltak kitalálva, hogy egyébként sem lettek volna motiváltak (a kötvények névértéke például 100 ezer euró volt, ekkora jegyzésre a kisbefektetői kör aligha van felkészülve). Érdekesebb kérdés, hogy a hazai nagybefektetők miért nem vettek részt a kibocsátásban, holott egyenlő esélyekkel indulhattak volna a nemzetközi cégek mellett. Mint Jaksity György fogalmazott, a forintban denominált befektetési lehetőségek és azok kétszámjegyű kamata elkényezteti őket, így a szóban forgó eurókötvény a maga 3 százalékos kamatával nem jelentett számukra akkora vonzerőt. A külföldiek között egyébként viszonylag jól eloszlottak a jegyzések: a legnagyobb jegyzés 20 millió eurós volt, ilyenből 11 akadt, a maradék 420 milliónyi kötvényt pedig nagyjából egyenletesen allokálták a további száz intézmény között.
A tőzsdei részvényvásárlás mindazonáltal továbbra is szabad alternatíva minden kis- és nagybefektető számára. A kereslet már a keddi napon szokatlanul élénk volt, s ez a részvények számottevő áremelkedésében is testet öltött. A napi átlagár végül 22 115 forinton alakult ki. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy az öt év múlva életbe lépő beváltási opciónak is ez az ár a viszonyítási alapja. Amennyiben 2009. szeptemberében legalább 54 sázalékkal magasabban, vagyis minimum 34 057 forinton forognak a tőzsdén a Richter-papírok, akkor a kötvénytulajdonosoknak megéri majd élni a részvénycsere lehetőségével. Ellenkező esetben a 3 százalékos hozammal vigasztalódhatnak, de az ÁPV Rt. várakozásai szerint azok lesznek többségben, akik Richter-tulajdonosokká szeretnének válni.
