Emelt a Fed – mások is követik?

Négy év után először az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Nyílt Piaci Bizottsága a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 1,25 százalékra emelte az irányadó (O/N) refinanszírozási ráta mértékét magyar idő szerint szerdán este.

A Fed közleményében hangsúlyozta, hogy a most végrehajtott kamatemelést követően a továbbiakban is mérsékelt lépésekre lehet számítani. A Nyílt Piaci Bizottság egy külön szavazás során a

diszkontráta mértékét is 25 bázisponttal emelte, mely így 2,25 százalékra változott. A Fed legközelebb augusztus 10-én ül össze. A piac az év végére 2-2,5 százalék közötti irányadó rátát vár.

Miként számítani lehetett rá, a Fed fenntartotta azt az ítéletét, hogy az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottak maradnak a közeljövőben. Ugyanakkor a mérsékelt szigorítás ígérete mellett a kamatemelés indoklásában világosan szerepel, hogy a gazdasági kilátások változása esetén a monetáris döntéshozók készek beavatkozni az árstabilitás fenntartása érdekében. A Nyílt Piaci Bizottság azért is tette meg ezt a figyelmeztetést, mert bár úgy ítélte, hogy az első félévben az infláció gyors emelkedését egyszeri tényezőknek köszönhették, és a második félévben az árszínvonal-növekedés lassulására számítanak, ítéletükben korántsem biztosak. 

A szlovákok a felértékelődés, a lengyelek az infláció ellen dolgoznak A szlovák központi bank a korona erősödésének megakadályozására szerdán 50 bázisponttal leszállította az irányadó kamat szintjét. A csütörtöktől életbe lépő változás azt jelenti, hogy a kéthetes repo kamatláb 4,5 százalékos, az azonnali repokamat 3,0, a refinanaszírozási kamatláb pedig 6,0 százalékos lesz. A piacon az elmúlt hetekben megerősödött a vélemény, hogy az új uniós tagországban csökkenteni fogják a hitelek árát, hogy elejét vegyék a korona elleni nyomás erősödésének. A piac már beárazta az újabb, az idei harmadik kamatmérséklést, amivel a központi bank fékezheti a korona drágulásával járó forró pénzek beáramlását. A lengyel központi bank is a szerdai napon szánta el magát egy váratlan lépésre, a várakozásokat meghaladó mértékben, 50 bázisponttal 5,25 százalékról 5,75 százalékra emelte az irányadó kamatok szintjét. A szakértők arra számítottak, hogy a gyorsan bővülő lengyel gazdaságban értékelhető inflációs nyomás ellen a tíztagú banktanács negyedszázalékos kamatemeléssel fog fellépni. A négy év óta első ízben végrehajtott kamatemelés során a lombardhitelek irányadó kamatát 7,25 százalékra, az alaptartalék rátát 4,25 százalékra vitték fel, a rediszkont kamatrátát 6,25 százalékra emelték. Májusban Lengyelországban a gyorsabb gazdasági növekedéssel együtt az infláció 3,4 százalékra, két év óta a leggyorsabb ütemre gyorsult fel. A szakértők úgy vélekednek, hogy a javuló globális gazdasági környezetben a bankvezetés célja a vártnál nagyobb fokú kamatdrágítással annak megakadályozása lehetett, hogy elejét vegyék az átmenetileg ható inflációs hatások tartóssá válásának.

Veszélyes lehet az aktíva árbuborék

A jelzésértékű kamatdöntés hátterében komplex gazdasági átalakulások állnak, a szakértők többsége ezek alapján inkább hibának tartotta volna, ha a Fed nem a szigorítás mellett dönt. Megszilárdultak a globális gazdasági fellendülés alapjai, de még számos kockázati tényezővel kell számolni, amelyek letéríthetik a helyes pályáról – írja a BIS éves jelentésében. A növekedés számos geopolitikai kockázati tényező függvényében egyenletes ütemű lesz és alapvetően nem inflációs jellegű.

Nem alaptalan az aggodalom, hogy a Fed legkisebb kamatemelése is alapjaiban rázhatja meg az olcsó hitelre alapozott gazdaságot a lakosság nagy lakásvásárlási jelzálog eladósodottsága miatt. Fennáll a veszélye az olcsó hitelek által jellemzett periódusok során gyakorta fellépő aktíva árbuborék kialakulásának és a nem jövedelmező beruházások elszaporodásának is. Az olcsó hitelek hatalmas mértékben megemelték az ingatlanárakat az Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában. A magasabb hozam reményében a befektetők nagy kockázatú régiókba és vállalati kötvényekbe irányították tőkéjüket. A jelenlegi kamatszinten minimális manőverezési lehetősége maradt a jegybankoknak esetleges újabb sokkok kivédésére. A gazdasági fellendülés lehetőséget ad a kamatok emelésére, így a beavatkozási eszközök rugalmasságának a fokozására.

A kamatcsökkentés lehetősége mindenkinek nyitva áll

A történelmi mélyponton lévő kamatlábaival és fiskális ösztönző programjával a gazdasági fellendülés motorját adó Egyesült Államoknak nem kell belátható időn belül inflációs veszéllyel szembenéznie. Az emelkedő olajárakat már diszkontálta a gazdaság, a nem energiahordozó nyersanyagok pedig viszonylag alacsony költségtényezőt képviselnek a fejlett gazdaságokban. A gazdasági ciklus jelenlegi fázisában pedig még érezhető a globális dezinflációs folyamatok hatása is a többlettermelési kapacitások, az alacsony munkaerő-piaci nyomás és a termelékenység terén elért eredmények miatt. A pénzpiacoknak ennek ellenére is biztosítékra van szükségük, hogy a jegybankok nem engedik elszabadulni az inflációt. Az inflációs célkitűzések betöltenék ezt a funkciót főként a kötvénypiacokon. A kamatemelésekkel szembeni piaci várakozások kezelésére alkalmas megfelelő kommunikációs stratégiával meg lehetne előzni a túlzott piaci kilengéseket.

A globális gazdasági fellendülés beindulása után a jegybankok előtt álló feladat kamatlábaik emelése a költségvetési egyensúlytalanságok és az aktíva árbuborékok kialakulásának megelőzése érdekében. A BIS nem tartja tovább fenntarthatónak az alacsony kamatlábak és a laza költségvetések politikáját. A jegybankok feladata most a gazdasági fellendülést beindító olcsó pénzek óvatos kivonása. A folyamatot a Fed indította be kamatemelésével.

Globális szempontok

Az emelkedő kamatlábak viszont eltéríthetik a fejlődő országokba áramló befektetői tőkét, ez veszélybe sodorhatja azok gazdasági növekedését és stabilitását. A fejlett országokban uralkodó alacsony kamatlábak Ázsiába, Dél-Amerikába és Közép-Európába irányították a befektetői tőkét. A BIS megfigyelése szerint a folyamatban az idén tavasszal már fordulat következett be, ami kérdésessé teszi a fejlődő országokba irányuló tőke áramának fenntarthatóságát.

2003-ban 171 milliárd dollár nettó magántőke befektetést vett fel a 21 legnagyobb fejlődő gazdaság az előző évi 66 milliárd után. Ennek nagy része részvény- és kötvénybefektetés volt, míg a közvetlen működő tőke befektetések mértéke csökkent. A legnagyobb veszélyeket Kínában látja a BIS, ahol a befektetéseknek a GDP-hez viszonyított 0,45-os aránya a legmagasabbak között van a világon, és gyors növekedési üteme felesleges kapacitások felhalmozódásához vezethet hosszabb távon.