Az LB ezzel precedens értékű ügyben hirdetett ítéletet.
A bíróság fenntartotta azt a korábbi megállapítást, amely szerint az ÁPV Rt-nek korlátlan a felelőssége egy általa tulajdonolt, részvénytársasággá alakult, majd felszámolással a hitelezők kielégítése nélkül megszűnt, volt állami vállalat 1995. június 16-a után keletkezett tartozásaiért.
Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint a konszernjogi perekkel érintett eladósodott cégekkel szembeni érvényesíthető igények több 10 milliárd forintot is kitehetnek, amelyek után 300-400 százalékos kamat halmozódhat fel.
Tudomásul veszi a döntést az ÁPV Rt.
Az LB döntését azzal indokolta, hogy az ÁPV Rt.-nek ezekben az esetekben tulajdonosi pozícióból fakadó helytállási kötelezettsége van.
Hozzáteszi: a legfőbb bírói fórum álláspontjának a folyamatban levő ügyekre gyakorolt, jövőbeli hatását, csak az írásba foglalt határozat kézhezvételét, és annak részletes jogi elemzését követően tudja majd megállapítani.
Az ÁPV Rt. határozott szándéka az, hogy a konszernjogi felelősség miatt indított perekben továbbra is minden lehetséges szakmai érvet, jogi eszközt felhasznál annak érdekében, hogy az állam kötelezettségeit a lehető legkisebb mértékűre csökkentse – hangsúlyozza a közlemény.
A privatizációs szervezet emlékeztet arra, hogy az úgynevezett konszernjogi perekkel érintett eladósodott cégek körét egykori állami vállatok alkotják. A követelések keletkezéséhez képest mára már mind az adós, mind a hitelezői pozícióban lényeges változások álltak be. Az adós állami vállalat helyett az ÁPV Rt. lett a mögöttes felelős, a hitelezők helyett pedig követelésvásárlással foglalkozó cégek léptek fel.
A konszernfelelősséggel érintett volt állami vállatok, illetve az azokból átalakult társaságok mindegyike felszámolás alá került, a felszámolás hosszú éveken át folyt. A hitelezők, vagy a hitelezői követelések megvásárlói ezt követően léptek fel az ÁPV Rt.-vel szembeni igényeikkel.
Az ÁPV Rt. korábbi tájékoztatása szerint a konszernjogi perekkel érintett eladósodott cégekkel szembeni érvényesíthető igények több 10 milliárd forintot is kitehetnek, amelyek után 300-400 százalékos kamat halmozódhat fel. A magas kamatteher oka, hogy a késedelmi kamat akár 1990-től kezdődően is felszámítható, mértéke pedig általában a jegybanki alapkamat kétszerese. Ez időszakoktól függően évi 44 százalék is lehet.