Belföld

Ki lesz az Európai Bizottság új elnöke?

Júniusban a tagállamok vezetőinek el kell dönteniük, hogy ki legyen az Európai Unió végrehajtó szervének következő elnöke. Már most élénk találgatás folyik arról, hogy ki vegye át Romano Prodi helyét novembertől.

Peter Ludlow, az egyik legnevesebb brüsszeli EU-szakértő készített összeállítást az elnök kiválasztásának szempontjairól. Bár a következő elnök előtérbe kerülésének folyamata szórakoztató versenynek ígérkezik, maga a döntés nagyon is számít: számít az Európai Uniónak, mert a hanyatlásáról szóló szóbeszéd ellenére egy erős Bizottságra minden eddiginél nagyobb szükség lesz a bővített Unióban – állítja Ludlow. 

Megváltozott szerepkör

A Bizottság elnöksége az európai retorikától, illetve a kezdeti, intézményalapításkori feladatoktól sokszor nagyon eltérő munkát vállal magára. Walter Hallsteintől Romano Prodiig a Bizottság minden elnöke kényelmetlenül evickélt a nemzetek felettiség retorikája és az EU hibrid rendszerének valósága között, amelyben az elnöknek meg kell osztania a végrehajtói felelősséget a Tanács és a tagállamok között.

Az a környezet, amelyben az egymást követő elnökök működtek, jelentősen megváltozott az idők folyamán. Három fejlemény különösen fontos. Az első az unió programjának bővítése. Kezdetben volt a szén és acél. Most minden van, a fiskális és monetáris politikától a kultúrán és az idegenforgalmon át a külpolitikáig és a védelemig. 

 A versenyzők

Paavo Lipponen egykori finn miniszterelnök száll ringbe az Európai Bizottság elnöki tisztéért – jelenlegi egyetlen ellenfele Antonio Vitorino bel- és igazságügyi biztos. Bertie Ahern, ír miniszterelnök szerint azonban a szocialista Vitorino tagállami támogatottsága gyengébb lehet, mivel az európai államokban az utóbbi időben egyre több konzervatív párt kerül kormányzati pozícióba. A hivatalos jelölteken túl vannak nem hivatalos jelentkezők is a biztottsági elnök tisztségére. Ilyenek: Jean Claude Juncker luxemburgi kormányfő, Wolfgang Schüssel osztrák kormányfő, Guy Verhofstadt jelenlegi és Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök, valamint Kosztasz Szimitisz görög kormányfő.

Történtek messzeható változások is annak az intézmény-háromszögnek a jellegében és dinamikájában, amelyben a Bizottság elhelyezkedik a Tanáccsal és a Parlamenttel együtt. A Parlament most erősebb és ambiciózusabb, mint akár tizenöt éve is volt. Ami a tagállamokat illeti, távol állnak az elsorvadástól, és valójában inkább többé mint kevésbé nélkülözhetetlenek az Unió működéséhez. A monetáris politika lehet központosított, de a fiskális politika decentralizált. A csapatok, sőt még a diplomáciai források is, amelyeket az uniónak be kell vetnie, ha eredményes nemzetközi szereplővé akar válni, a tagállamokéi lesznek, és különösen a nagyobbakéi. Még egy olyan korban is, amikor az unió remélhetőleg jogi személyiségre tesz szert, a Bizottság elnökének nem lesz más alternatívája, mint parancsolás helyett a kicsikarás.

Végül, az EU sokkal nagyobb, mint akkor volt, amikor a Párizsi és Római Szerződések útjára indították az 1950-es években; minden bővítés módosított a Bizottság kultúráján, és az irányítás feladata és maga az unió egyre összetettebbé vált.

Az ideális elnök erényei

Peter Ludlow szerint az ideális elnök hét fontos tulajdonsággal rendelkezik, ezek közül néhány:

• Szellemi kiválóság

Az elmúlt öt évtized tapasztalata újra és újra megmutatta, hogy a szerződés által a Bizottságra ruházott legfontosabb hatalom a kezdeményezés joga. Megfelelő értelmezésben ez a vezetői mandátumot jelenti. A felkínált lehetőségek kiaknázására azonban az elnöknek és kollégáinak meg kell mutatniuk, hogy a Tanácsban és a Parlamentben ülők mindegyikénél jobban tudnak értelmezni, többet tudnak, távolabbra tekintenek, és világosabban tudnak megmagyarázni.

• Szakmai hozzáértés

A Bizottság Elnökének látnia kell a fától az erdőt. Ismernie kell azonban a fákat is. Delors-ról mondták, hogy ő volt a saját legjobb A5 tisztviselője. Az elnök nem bújhat kollégái vagy tisztviselői mögé. Tekintélyének kinyilvánításához úgy kell értenie a legfontosabb akták lényegét, mint bármely biztosának, de jobban, mint bármely állam- vagy kormányfőnek. Van néhány fontos téma, mint például a pénzügyi előirányzatok, amelyeknek kezdettől fogva az elnök birtokában kell lenniük.

• Többpárti és multikulturális csapat vezetésének képessége

A Bizottság pártpolitikai szempontból mindig is koalíció volt, és biztosnak látszik, hogy az is marad. A Bizottság multikulturális volta azonban még fontosabb, mint többpárti jellege. Az új elnök fő vezetői problémája ezért egy sok különböző hátterű, soknyelvű és sokféle lojalitással kötött nagy csoporton belüli közös cél érzetének kialakítása.

• Adminisztrációs feladatok delegálására való hajlandóság

A mai Bizottságnak sokkal több az adminisztratív felelőssége, mint bármelyik elődjének. Egy elnök sem engedheti meg magának, hogy olyan kérdéseket hanyagoljon el, amelyek könnyen kerülnek a Parlament vagy a média figyelmének középpontjába. Ugyanennyire nyilvánvaló azonban az is, hogy idejének nagy részét olyan feladatoknak kell szentelnie, amelyeket csak egy elnök tud végrehajtani.

• Kommunikációs képesség

Az állásra komolyan jelentkezők között valószínűleg senki nem számít nemzeti szinten rossz kommunikációs szakembernek. Mérhetetlenül nagy azonban a különbség a hazai választókerülettel folytatott kommunikáció képessége és egy EU intézményben elért siker között. Folyékony angolnyelv-tudás természetesen kívánatos, talán manapság már elengedhetetlen is. Itt a tét azonban nem egyszerűen és nem főként nyelvi kérdés. Romano Prodi angolnyelv-tudása elfogadható. Jacques Delors angol beszédkészsége gyakorlatilag nemlétező volt az elején, és nem sokat javult, mire tíz évvel később leköszönt. De azok, akik folyamatos francia vagy nagyon franciás angol beszédét hallgatták, azonnal tudták, hogy olyan személlyel állnak szemben, akiből úgyszólván a tekintély beszél.

• Személyes tekintély az Európai Tanácsban

Az Európai Tanács az EU kormányzási rendszerének központja. Az a bizottsági elnök, aki ezen a szinten sikertelen, munkája minden területén hátrányos helyzetű marad. A siker azonban összetett dolog, mert legalább három tevékenységi szakaszból áll. Az első az Európai Tanács felkészítése. A legjobb európai tanácsi üléseket aprólékosan és szakaszokban készítették elő. Ha tehát az új elnök uralni kívánja az Európai Tanácsot, amint azt Delors is tette, meg kell tanulnia hatékonyan együttműködni az elnökséggel és a Tanács titkárságával is.

A siker második titka magukon az Európai Tanács értekezletein való erőteljes jelenlét, ahol rendszerint a Bizottság elnökét illeti az első szó joga, és ahol, ha az elnök jó, mind az elnökség, mind a kollégái tanácsot és útmutatást kérnek tőle általános és szakmai ügyekben egyaránt. Végül, a Bizottság elnökének állandó kapcsolatban kell állnia az állam- és kormányfőkkel a tanácstermen kívül is. A dolog lényegénél fogva köteles sokat találkozni a hivatalban lévő miniszterelnökkel. De el kell nyernie a két vagy három nagy bizalmát is. Végül, de semmiképpen sem utolsósorban, mindig a többi tanácstag, főként pedig a kisállamok miniszterelnökei rendelkezésére kell állnia.


 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.