Az agrártárca irányítója csütörtökön Budapesten egy, az agrár- és az élelmiszergazdaság vezetői számára tartott szakmai konferencián aláhúzta: míg az Európai Unió országaiban átlagosan az emberek élelmiszerre jövedelmük 17 százalékát fordítják, addig Magyarországon ez az arány 37 százalék.
A miniszter rámutatott, hogy a magyar élelmiszeripar rendkívül árérzékeny, tehát az az élelmiszer-feldolgozó számíthat árujának sikerére, amely olcsóbban kínálja azt. Ezért a miniszter úgy vélte, hogy Magyarországon az elkövetkező időben jelentős mértékben növekedhet az olcsó, más országból behozott áruk aránya. Ezzel a kihívással a magyar élelmiszergazdaságnak egységesen meg kell küzdenie – mondta a szaktárca vezetője.
Németh Imre utalt arra, hogy a magyar agráriumból és élelmiszeriparból származó termékeknek új piacokat kell szerezni, ezért az elkövetkező hónapokban a miniszter a végbemenő struktúraváltás nyomán regionális élelmiszerpiac átrendeződésre számít a térségben. Jelezte, hogy exporttámogatásokat ugyan nem lehet adni, de az unió különböző piaci támogatásaira pályázhatnak a magyar cégek is és ezzel több kedvezőtlen piaci hatás is kivédhető.
Külön szólt arról, hogy Magyarország élelmiszerbiztonsági helyzete jó, megalakult a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, amely eleget tesz az EU követelményeinek mind a nyomonkövethetőség, mind az úgynevezett gyorsriasztás tekintetében. Emellett elvégzi a szükséges kockázatelemzéseket. A miniszter szerint mindennek azért van jelentősége, mert az Európai Unió figyelte, hogy Magyarország eleget tud-e tenni az EU által támasztott élelmiszerbiztonsági követelményeknek. Ez volt ugyanis annak a feltétele, hogy a magyar élelmiszerekkel az unióban szokásos módon lehessen kereskedni Magyarország csatlakozását követően.
A miniszter közölte: az élelmiszerbiztonsági teendők végrehajtásának eredményeként 258 vágóhidat és további mintegy – külön meg nem nevezett – 70 élelmiszeripari üzem működési engedélyét kellett visszavonni, azaz bezárni ezeket a vállalkozásokat. Átmeneti mentességet kapott a szigorú szabályozás alkalmazása alól 20 húsüzem és 21 tejüzem.
A miniszter hiányolta a legtöbb ágazatban az úgynevezett szakmaközi megállapodások megkötését, amelyek az alapanyag-termelők és a feldolgozók közötti viszonyokat szabályozzák átlátható módon. A miniszter szerint ezekre kellene építeni a feldolgozók és a termelők kapcsolatát. A szaktárca ezt saját eszközeivel úgy tudja támogatni, hogy a termelői szervezetek megerősítéséhez kiemelt segítséget nyújt.
Németh Imre elmondta: termelői értékesítő szervezetből (tész) 97 működik az országban, ebből véglegesen elismert 8 működése. A tész-ek működési területe elsősorban a kertészeti ágazat. A tész-ek jelenlegi árbevételét a miniszter 35 milliárd forintra tette és úgy fogalmazott, hogy az elkövetkezendő két évben ezt meg lehet duplázni. Így a tész-ek működésükkel az ágazat mintegy 40 százalékát fedik le. Ez már Németh Imre vélekedése szerint igen erős piaci pozíciót jelent számukra.
Az agrártárca irányítója beszélt arról is, hogy más területeken a termelői csoportok megalakítását támogatják. Jelenleg 200 ilyen csoport működik az országban. A miniszter szerint a termelői szervezetek és a feldolgozók olyan hosszú távú kapcsolatokat alakíthatnak ki, amelyek biztosítják az élelmiszer-előállítók számára és a termelőknek is a gazdaságos működést.
