A szakminiszter szerint 5-10 ezer lesz azoknak a hallgatóknak a száma, akik ezzel a lehetőséggel élnek majd. Szeretné elérni azt is, hogy 2005-től részképzés esetén – ha a kinti intézményekben szerzett kreditet Magyarországon is elfogadják – “vinni lehessen” a képzési normatívát.
Magyar Bálint hangsúlyozta: fel kell készíteni a magyar felsőoktatást, hogy “agresszíven” be tudjon szállni az európai felsőoktatási piaci versenybe. Ezzel összefüggésben kiemelte az intézmények infrastrukturális állapotának javítását. Megjegyezte: a teljesítmény szerinti bérezés bevezetése, az intézmények gazdálkodási szabadságának növelése mind szükséges ahhoz, hogy az európai versenybe be tudjon szállni a magyar felsőoktatás. Ebben a versenyben egyébként a miniszter véleménye szerint jók Magyarország esélyei.
Magyar Bálint jelentősen növelné a hazai egyetemeken tanuló külföldi diákok arányát is. Utalt arra, hogy az 5,2 millió lakosú Finnországban 8 ezer a külföldi diákok száma, ezt arányosítva Magyarországon 15-16 ezernek kellene lennie. Ezzel szemben csupán 3 ezer külföldi diák tanul a magyar felsőoktatási intézményekben – mutatott rá a miniszter.
A szaktárca vezetője arra számít, hogy az elkövetkező években fokozottan megnyílnak a harmadik világ – például India, Kína – piacai, illetve, hogy az uniós csatlakozás után a Felvidékről, majd 2007 után Erdélyből is jelentős számú magyar diák jelentkezik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
