A budapesti tőzsde eddigi csúcsát 10 400 pont felett érte el 2000. márciusában. A múlt héten tapasztalt rekordlendület, az OTP vezényelte szárnyalásból kialakult általános piaci emelkedés azonban gond nélkül áttörte a lélektani akadálynak hitt eddigi rekordszintet, és megközelítette a 11 000 pontot. Önmagában egyébként az OTP nem is lett volna képes ilyen magasságba vezetni a BUX-ot, hiszen csupán 20 százalékos súllyal szerepel az index kosarában, de amikor az OTP száguldása kifulladni látszott, akkor a többiek is felzárkóztak.
A lendület ráadásul töretlennek látszik, és nyoma sincs a profit realizálásának. A folytatódó emelkedésre a legnagyobb reményt az élénk kereskedés adja, ugyanis az alacsony forgalom mellett kialakuló árakat egy nagyobb hullám bármelyik irányba elsöpörheti. A múlt héten azonban volt olyan nap, amikor a forgalom meghaladta a 23 milliárd forintot, ami már a régi szép időkre emlékeztetett. (Az orosz válság előtt, illetve a Nasdaq-lufi kipukkanásáig mindennapos volt a 30 milliárd feletti forgalom is.)
Miért erősödik a forint?
Jó hangulat uralkodhat az MNB-ben mostanában, hiszen a forint a jegybank szándékainak megfelelően erősödött. A forint erősödését sokan – tévesen – a részvénypiaci emelkedéssel magyarázzák. Ez azért nem lehetséges, mert a részvények közel 80 százaléka külföldi kézben van, azaz nemcsak a vevők, hanem általában az eladók sem magyarok. November óta azonban most fordult elő először, hogy a forint és a kötvények mozgása elszakadt egymástól. A hazai valuta erősödése ugyanis nem járt a kötvényhozamok esésével, ami azonban jó eséllyel és a vártnál gyorsabban bekövetkezhet, amennyiben a stabil vagy erősödő forint megmarad.
A múlt héten tapasztalt piaci asszimetria alapján egyébként több elemző arra következett, hogy az MNB nagyobb összegű forintvásárlást hajtott végre. Erre elvileg könnyen lehetősége adódhatott, hiszen a januárban végrehajtott kötvénykibocsátásból származó 1 milliárd eurót valamikor forintra akarja váltani a jegybank. Amennyiben ezt egyenletesen tenné meg, a 250 kereskedési napra elosztva napi 4 millió euró jutna, ám bőven van játéktér arra is, hogy ennél jóval kevesebbel vagy többel jelenjen meg a piacon.
A nagy forgalomhoz persze hozzájárult az ÁÉB aktivitása is a Molban. Az orosz Gazprombank kisebbségi tulajdonában álló hazai pénzintézet jelentős mennyiségű Mol-részvényt vásárolt és kötött át a BÉT-en, ami az orosz felvásárlási pletykák újabb hullámához vezetett. A fóbia, mely szerint az oroszok a Mol „spájzában” vannak, ezúttal talán egy kicsit túlzott lehet. Az ÁÉB vásárlásait rendszeresen azzal magyarázzák, hogy biztos a Jukosz vagy a Lukoil strómanjaként eljáró ciprusi ABC Consulting és más fantomok megbízásait teljesíti, és egyszer csak majd bejelentik, hogy átlépték a 33 százalékot, amikor érkezne is a felvásárlási ajánlat.
De ne felejtsük el az ÁÉB tulajdonosi átrendeződése körül kialakult legendákat. Emlékezetes, hogy nagy botrányt kavart néhány éve, amikor kiderült, hogy a Gazprom menedzserei rendszeresen megdézsmálták az orosz medve mézkészletét. Az egyik legnagyobb profitot termelő orosz cég eredményéből adómentesen és különböző csatornákon keresztül súlyos dollármilliók tucatjai kerültek bizonyos körökhöz. Hasonlóra utalnak már korábban született elemzések az ÁÉB körül is, amelyikben eredeti módon került a Gazprombank többségiből kisebbségi tulajdonba.
Az egész történet lényege: sokkal valószínűbb, hogy ex-Gazprom vezetők vagyonkezelése folyik, semmint egy bújtatott orosz felvásárlási kísérlet. Emlékezetes, hogy a Mol-privatizáció intézményi értékesítése után napvilágot látott, hogy az ÁÉB 6900 forintos ajánlatát visszautasították és várni lehetett, hogy előbb-utóbb a piacon is megjelenik ez az érdeklődés. Természetesen az sincs kizárva, hogy később majd tényleg eladják a jelentős tételt egy kis felárral valamelyik orosz olajóriásnak, de ne legyen illúzióink: a Mol többi külföldi pénügyi befektetője is megfelelő áron eladná részvényeit és az alapszabályi korlátok ellenére nehéz lenne megvédeni a nemzeti olajtársaságot egy keleti akvizíciótól. Persze nem is biztos, hogy van erre politikai szándék…
Nemzetközi tendenciák
Sokáig a Dow Jones Industrial Average indexszel futott versenyt a BUX, ám a New York-i mutató január közepén beragadt a 10500-10600 pontos sávba. Ami a régióbeli piacokat illeti, általában optimista hangulat uralkodik, egyedül Lengyelország börzéjét jellemzi gyengülő trend. A múlt hét azonban Varsóban is felfelé mutató korrekciót hozott, ahogyan a világ vezető indexei szinte kivétel nélkül erősödtek az elmúlt héten.
Érdemes átevezni a kisebb papírok vizeire, hiszen végre ott is megmozdult valami. A Pannonplast látványosan, közel 10 százalékot emelkedett. A remek teljesítmény hátterében részben az új kinevezések állnak. A pénzügyi igazgató posztjára a hazai alapkezelői társadalom egyik jeles alakját, Gyimóthy Dénest nevezték ki, aki a Budapest Alapkezelőnél igazgatta az egyik legnagyobb hazai részvényportfóliót kollégáival. Tekintve, hogy a Pannonplast mára kizárólag hazai tulajdonban van, és emlékezhetünk, hogy a legutóbbi közgyűlésen is az összefogó befektetési alapok vették át az irányítást, ez javíthatja a bizalmat a cég iránt az új pénzügyi igazgató kinevezése.
Ugyancsak száguld az FHB. A jelzálogbank 10 százalékos emelkedését sokáig azzal magyarázták, hogy az OTP húzza a kisebb banki papírt, de az OTP-rally kifulladása után kiderült, van még szufla az FHB-ben. A minden tekinteben legolcsóbb regionális bankpapír tovább folytatta útját. Lendületes emelkedése jogosnak tűnik, hiszen a papír ára akár egy 2000-3000 forinttal magasabban fekvő (7000-8000 forintos) szinten is reális lehet.
