A bizottság múlt év végén készített jelentésében a szaktárca mellett főként a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az állami tulajdonban lévő Magyar Követeléskezelő Rt. (MKK) és a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) hozzáállását nehezményezte.
Missura Gábor, az MNB szóvivője szeptemberben a Népszavának azt mondta, hogy a magyar jegybanknál nincs az egykori keletnémet államtól, vagy állampárttól származó pénz. Vannak azonban olyan jelek, hogy ilyen eredetű pénzek keresztüláramlottak az MNB-n a nyolcvanas évek végén.
A német parlamenti bizottság legfrissebb jelentése szerint összesen mintegy hatmilliárd márkát – vagyis hozzávetőlegesen 700-750 milliárd forintot – szivattyúztak ki az egykori NDK-s pártvagyonból. Ebből 2002. december végéig mintegy hárommilliárd márkának jutottak nyomára. (A feltárt összeg nagysága 1998 augusztusa és 2002 decembere között 362 millió márkával, azaz 185 millió euróval nőtt. A felderítés tempója azonban az idő előrehaladtával egyre lassul.) A jelenleg per alatt álló vagyontárgyak és üzletrészek értékét a jelentés csaknem kilencvenmillió euróban határozza meg. Ennek egy jelentős részét, körülbelül 23 millió eurót tesz ki a most is folyó Novum-ügy, amelyben az MNB egykori leánybankja a CW is érintett volt.
Az UKPV szerint a magyarországi bankok – így a jelentésben még a fentieken kívül említett Általános Értékforgalmi Bank és a Pénzintézeti Központ Bank Rt. – együtt 100-200 millió márkányi NDK-s pártvagyon “átcsatornázásában” vehettek részt.
Az MNB 2000 áprilisában vállalta ugyan, hogy segítséget nyújt az “átmentett” NDK-s pártvagyon felderítésében, de ezen kötelezettségének – a jelentés szerint – csak szóban tett eleget. A Pénzügyminisztériummal jó fél évvel korábban, 1999 októberében állapodtak meg a németek, de Berlinben hiába vártak a magyar tárcánál levő dokumentumokra. Ennek egyik oka állítólag az volt, hogy a keletnémet pénzek “útvonaláról” tanúskodó bizonylatok egy része megsemmisült.
