Infláció – a vártnál borúsabb MNB-prognózis

A jegybank „Jelentés az infláció alakulásáról” című tanulmánya szerint az infláció a piaci folyamatok által előidézettnél (az inflációs várakozások emelkedése és a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése) is jobban

emelkedik a 2004 januárjától bevezetett kormányzati intézkedések következtében. Az elemzés szerint az indirekt (főleg az áfa és a jövedéki) adók emelése mintegy két százalékponttal járul hozzá a fogyasztói árindex növekedéséhez.

Az MNB szerint 2004 második felétől a korábbi gyors fogyasztásbővülés megtorpan, s a tervezett fiskális keresletszűkítés is az áremelkedés ütemének csökkenése irányába hat. Az inflációs nyomás a bérköltségek oldaláról is csökkenhet az év második felében, amennyiben a gazdasági szereplők az indirekt adók árnövelő hatását egyszeri árszintemelkedésként értelmezik, és az infláció gyorsulása nem épül be tartósan az inflációs várakozásokba – ad némi okot a reménykedésre a jegybanki elemzés a jövő évi infláció kapcsán.

Infláció: egy százalékkal feljebb

Mindezek az áremelkedés ütemének csökkenése irányába ható folyamatok azonban az MNB szerint már kevésnek bizonyulnak a korábban várt inflációs adatok eléréséhez. Így e feltételek mellett a jegybank 2004 decemberére 6,9 százalékos, 2005 decemberére pedig 4,3 százalékos fogyasztói árindex előrejelzést tart valószínűnek.

A két adat közül a 2004-re vonatkozó becslés jóval meghaladja a jegybank saját korábbi prognózisát (ez 2004 év végére 5,9 százalék, 2005 decemberére 4,0 százalék volt), és alaposan meglepte a piaci elemzőket is, akik 6,3 százalékos előrejelzést vártak a nemzeti banktól erre az évre.

A jegybank az idei éves infláció ütemét 6,6 százalékról 7,4 százalékra emelte, az éves átlagos infláció 2005-ben pedig 4,7 százalék lesz a korábban várt 4,2 százalékkal szemben.

Petschnig: az MNB gerjeszti az inflációt

“A Magyar Nemzeti Bank hétfőn kiadott prognózisával gerjeszti az inflációt, hiszen valamennyi hazai elemzőnél jóval magasabb áremelkedést vár decemberre, illetve 2004 egészére” – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Szerinte az MNB a legfrissebb inflációs prognózis készítése során minden feltételt a lehető legpesszimistábban vett figyelembe. Ráadásul – teszi hozzá az elemző -, “ha az MNB 2004 decemberére 6,9 százalékos inflációt vár, akkor az áthúzódó hatások miatt a jövő decemberi adekvát adat 6 százalék lenne”. A Pénzügykutató főmunkatársa szerint ezzel a prognózissal “saját hitelességét kérdőjelezi meg a jegybank”.

Az ING Bank elemzője, Barcza György a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy az MNB előrejelzése valamelyest meghaladja ugyan saját várakozásaikat, a prognózis miatt azonban még nem kell feltétlenül temetni az inflációt (vagy annak kívánatos csökkenését). Magyarázatként az elemző hozzáfűzi: a jegybank számításai során több olyan adatot használt, amelyek már a jelen pillanatban is kedvezőbbek a számításokban szereplőknél. Példaként Barcza György a versenyszféra bérinflációját és az MNB által számolt euró/forint árfolyamot említi. (A jegybank a januári átlagokkal megegyező 264,6 forint/euróval számolt, ami jóval gyengébb forintot feltételez erre az évre. Jelenleg 260,25/50 forinton mozog az euró).

Lassabb növekedés, magasabb hiány, változatlan alapkamat

Az MNB csökkentette a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát is: az idei évre 3,1 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővülést vár, szemben a korábbi, novemberi prognózisában szereplő 3,2 százalékkal. A jövő évre 3,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, szemben a 3,6 százalékos novemberi előrejelzéssel.

A jegybank elnöke a jelentés közzétételét követően elmondta, hogy a kormány bejelentett intézkedései ellenére látják annak kockázatát, hogy az államháztartás hiánya – “legalábbis további intézkedések nélkül” – a tervezett GDP-arányos 4,6 százaléknál magasabb legyen. A jegybank értékelése szerint a jelenleg elfogadott költségvetési intézkedések (Draskovics-csomag) mellett idén az államháztartás GDP-arányos hiánya – szemben a kormány 4,6 százalékos hiánycéljával – 5,3 százalék lesz.

Nem okozott meglepetést a Monetáris Tanács másik döntése, amely az alapkamatot változatlanul hagyta 12,5 százalékos szintjén. Járai Zsigmond jegybankelnök a kamatszinttel kapcsolatban annyit mondott: jelenleg Magyarországon szigorú monetáris kondíciók vannak, és viszonylag magasak a kamatok. “A kamatszintet addig fenn kell tartani, amíg a pénzügyi befektetők kockázati megítélése nem javul – mondta. – Erre látunk lehetőséget az év folyamán.”