A Teleki Pál szobra miatti magyarországi vita arra indította a néhai miniszterelnök nevét viselő emlékbizottságot, hogy megfontolja a szobor lengyelországi felállításának lehetőségét – értesült a Népszabadság. A szervezet egyik tagja a lapnak úgy fogalmazott: reménykednek a városháza engedélyében, de ha ez nem születik meg, akkor is megtalálják a szobor helyét.
Az alkotás lengyel pártolói vetették fel: ha Magyarországon nem sikerül alkalmas helyszínt találni, állítsák fel a szobrot lengyel földön. A mű több mint 15 millió forintos költségének nagyobb részét is lengyel adományozók adták össze.
Teleki Pál életrajza
„Nehéz ma igaz úton járni, de lehet” – ezt a mondatot kölcsönzi egy nevét viselő vajdasági cserkészcsapat Teleki Pál gróftól. Talán ez volt a legnagyobb tévedése a kétszeres miniszterelnöknek, aki – ha igazak a krónikák – többször letévedt erről az útról, majd végül maga is beismerte ezt, s önkezével vetett véget életének. Teleki Pál megítélése rendkívüli indulatokat kelt még manapság is. Lengyelországban például kifejezetten tisztelik mint olyan politikust, aki képes volt 1939-ben nemet mondani Hitlernek, és nem hagyta, hogy országán keresztül vonuljanak a náci csapatok. A kétszeres magyar miniszterelnök (1920-1921 és 1939-1941) nevéhez legtöbbször a zsidótörvények megalkotását és előkészítését kapcsolják, ami talán kevésbé teszi szalonképessé a régi, grófi családból származó politikust. Korai, a német nézetektől eltérő antiszemitizmusát azonban máshogyan kell értékelni, mint a mai zsidóellenességet – Auschwitz, Holocaust után. Telekire jellemző példa, hogy egyik egyetemi előadásán kicsapódott a nagyterem hátsó ajtaja, és botokkal felfegyverkezett, a bajtársi egyesületek sapkáját viselő egyetemisták „zsidók ki!” jelszóval rontottak be. Teleki nyugodtan felállt, és következőket mondta Száraz György idézete szerint: „Uraim, a numerus clausust az én kormányzatom alatt törvényesítettük, az itt ülő zsidó vallású hallgatók törvényesen egyetemi polgárok, önök távozzanak!”. (Első miniszterelnöksége idején a zsidók továbbtanulását korlátozó törvény neve volt a numerus clausus.)
Olvassa el a National Geographic Online részletes Teleki Pál életrajzát>>
Bakos István az emlékbizottság előző napi ülésén elfogadott álláspontot összegezve azt mondta: Teleki Pál halálának 63. évfordulóján, április 3-án elhelyezik Rieger Tibor alkotását, annak ellenére, hogy a Fővárosi Közgyűlés városvédelmi bizottsága szerdai rendkívüli ülésén visszavonta a szobor felállításáról szóló engedélyét. A döntést sokan vitatják, mert szerintük a várostervezési bizottság csak a szobor feliratáról dönthetett volna. Az emlékbizottság sajnálattal vette tudomásul, hogy a főpolgármester, a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága, valamint várostervezési és városképvédelmi bizottsága a szobor felállítását támogató határozatainak végrehajtását felfüggesztette, de továbbra is várja a Fővárosi Közgyűlés kedvező határozatát. A döntést a Közgyűlés várhatóan a jövő heti ülésén hozza meg.
Tömeges indulatok
A testület szerint “indulatmentesen kell szembesülni múltunkkal”. Ezt az emlékbizottság változatlanul feladatának tartja, mert meggyőződése, hogy Teleki náciellenes külpolitikájának köszönhető, hogy a magyar zsidóság katasztrófája csak halála után három évvel, a német megszállás idején következett be”.
Amíg a szobor felállítása ellen tiltakozók tábora – köztük kormánypárti politikusokkal – folyamatosan gyarapszik, és az interneten több mint ezer aláírás gyűlt össze, addig a Honfoglalás 2000 Egyesület országos aláírásgyűjtést kezdett a Teleki-szobor felállításának támogatására. Fellegi Ádám zongoraművész február 10-én levélben tiltakozott a főpolgármesternél az antiszemita nézeteket valló egykori miniszterelnök szobrának felállítása ellen. Miután Demszky Gábor először nem vétózta meg a közgyűlési bizottságok döntését, többen tiltakoztak a szobor felállítása ellen: köztük a Mazsihisz, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Fodor Gábor, a párt ügyvivője, valamint az MSZP országos választmánya is.
Károlyiért Telekit cserébe – „Jobbik” megoldás
A Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetői pedig csütörtökön a Kossuth téri Károlyi-szobornál azt hangoztatták: ha Károlyi Mihálynak lehet szobra Budapesten, akkor az egykori miniszterelnök is rászolgált az emlékműre.
A Jobbik Károlyi Mihályt “abnormális kereteket öltő” antantbarátsága, valamint amiatt tartja hazaárulónak, mert az “ő tehetetlensége és ostobasága vezetett ahhoz, hogy (…) a Tanácsköztársaság terroristái 1919 márciusában át tudták venni Magyarországon a politikai főhatalmat, és 133 napos garázdaságukat elkezdhették” – mondta a szervezet szóvivője.
Horváth Tibor felháborítónak tartotta, hogy egy történelmi személyiség, Teleki Pál, aki kétszer is volt miniszterelnök Magyarországon, szobrának felállítása aktuálpolitikai viaskodás témája lett. Úgy látja, a zsidótörvények megszavazása, “a német befolyás erősödésének a számlájára írható, ez nem Telekinek a személyes bűne semmiképpen”.
“Megállapítható, hogy Teleki Pál antiszemitizmusa nem azonos a náci-germán antiszemitizmussal, mely Hitler éveiben gyászba borította Európát. A hitleri barbár rasszizmus fényévekre van az ő humanizmusától” – vélekedett Horváth Tibor.
Teleki Pál szobrának elkészítésére a Teleki Pál Emlékbizottság 1999-ben írt ki pályázatot. A szobrot ez év április 3-án, Teleki halálának 63. évfordulóján avatnák fel a Ludwig Múzeum homlokzatával szemben. A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből kétmillió forint támogatást nyert el az alkotás, s a mű felállításával egyetértett az I. kerületi önkormányzat, a Budai Várgondnokság Kht., a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Budapest Galéria is, valamint a főváros városképvédelmi, valamint kulturális bizottsága is.
