Február 15-ig 400 filmet, ebből 23 művet a versenyprogramban tekinthet meg az új filmekre kiéhezett berlini közönség. Körülbelül 400 filmet kínálnak a kereskedők a filmvásáron. A 23 versenyfilm között ezúttal sem láthatók a közép- és kelet-európai filmgyártást fémjelző cseh (és szlovák), lengyel, magyar és orosz filmművészet alkotásai.
Dieter Kosslick fesztiváligazgató szerint ennek oka az, hogy Közép- és Kelet-Európában a rendszerváltozás óta viszonylag kevés film készül, s a termés színvonala sem egyenletes, magyarán: az igazgató szerint a legtöbb közép- és kelet-európai film nem “fesztiválképes”.
Holott korábban a berlini filmfesztivál éppen e térség filmművészetének “kirakatának” számított, s díjazták is a filmeket – köztük Mészáros Márta és Szabó István alkotását -, volt olyan év, amikor a berlini lapok a fesztivál végén azt jelentették: A medvék keletre mentek.
A Berlinalét először 1951-ben rendezték meg a Berlint megszálló nyugati szövetségesek kezdeményezésére, nyitó filmnek Hitchcock Rebeccáját választották. A szocialista országok csak a hetvenes években jelentkeztek Berlinben. Emlékezetes volt, amikor kivonultak a Berlináléról, mert vetítették Michael Cimino Szarvasvadász című művét, amelyben szerepelnek jelenetek az amerikaiak ellen harcoló vietnami partizánok kegyetlenkedéseiről.