Mióta a múlt év végén megkezdődött a Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA) eredményhirdetése, a beérkezett 2792 projekt-ötletből eddig nagyjából minden ötödiket fogadták el, igaz, a 22 pályázati ablakból háromnak az eredményhirdetése csak január végén esedékes. A győztesek viszont csaknem százszázalékos biztonsággal számíthatnak arra, hogy ötletük meg is valósul. A múlt héten felálltak ugyanis azok a konzorciumok, amelyek a több mint ötszáz terv uniós kívánalmak szerinti elkészítésében, elfogadtatásában, menedzselésében segítenek majd.
Például Balatonfüred
Balatonfüred is összeállította a maga “tizenkét pontját” arról, hogy milyen beruházásokhoz igényelnének uniós támogatást, amikor a múlt év tavaszán a kormány meghirdette az Európa Pályázat Előkészítő Alapot (PEA). A tizenkettőből egyet sikerült elfogadtatni az értékelő bizottsággal, Bóka István polgármester ennek ellenére sem elégedetlen. “Örülünk, hogy legalább a városközpontot elkerülő út megépítésére vonatkozó ötletünk nyert” – mondja. A 375 millió forint értékűre becsült beruházásból elkerülő út épül az ipari szolgáltató övezet és a 71-es út között, s ezáltal nem a városon keresztül dübörögnek majd át a tehergépjárművek. Az önkormányzatnak a projekt 10 százalékát kell állnia, s ez az összeg rendelkezésre is áll. Sőt, a város felkészült arra is, hogy a brüsszeli pénzeket utólag folyósítják, a kivitelezés ütemének megfelelően, tehát addig azt maguknak kell meghitelezniük. “De semmiképpen sem akartunk ebből a lehetőségből kimaradni, mert minden egyes általunk biztosított forinthoz további 9 forint értékű beruházás társul” – érvel a polgármester.
A két minőségellenőrző konzorcium ezekben a hetekben veszi fel a kapcsolatot valamennyi kiválasztott projekt benyújtójával, hogy felmérjék, melyik ötlet mennyire van kidolgozva. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján meghatározzák az elvégzendő feladatokat, majd munkához látnak a projekt-kidolgozó konzorciumok szakemberei, a kész munkákat pedig még ellenőrzik, mielőtt benyújtanák a Strukturális Alapok pályázataira.
Mindez meglehetősen időigényes folyamat még akkor is, ha a konzorciumok elegendő szakértővel rendelkeznek ahhoz, hogy a kiválasztott projektek mindegyikén azonnal megkezdjék a munkát. De például a balatonfüredi elkerülő út megépítéséhez előbb végig kell vinni a kisajátítási folyamatot, mivel a tervezett útszakasz egyes részei még nincsenek önkormányzati tulajdonban. A polgármester szerint a megvalósíthatósági tanulmány, az üzleti, kiviteli tervek elkészítése és az engedélyek beszerzése, valamint a komplett pályázati anyag összeállítása körülbelül fél évet vesz igénybe. Úgy számítja, hogy az év második felében megszülethet a döntés, az ősszel pedig már kiírhatják a közbeszerzési eljárást.
Kétezerből csak nyolcvan
A PEA keretében még további nyolcvan ötletgazda számíthat támogatásra hasonló, vagy talán a jövő évre is átnyúló ütemezéssel, utólagos finanszírozással az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, jóllehet ide csaknem kétezer pályázat futott be. Sok csalódott önkormányzat lehet most az országban, amelyek tavasszal nagy várakozásokat fűztek az uniós pénzekhez, mint régóta esedékes beruházásaik forrásaihoz.
Balatonfüreden például a másik tizenegy projektötletet település-rehabilitáció témakörben adták be, ezt a pályázati kiírást azonban utóbb törölték. Ennek oka az volt, hogy az idő rövidsége miatt párhuzamosan indult meg a pályáztatás, illetve a nemzeti fejlesztési terv (NFT) egyeztetése Brüsszellel. Mivel pedig az EU csak december második felében hagyta jóvá a felzárkózási támogatások felhasználását rögzítő NFT-t, több korábbi kiírást módosítani kellett. “Mozgó célpontra lőttünk” – ismerte el Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese.
Új feltételek
Át kell gondolni az elképzeléseiket és forrásaikat azoknak a településeknek is, amelyek a komplex elektronikus közigazgatási rendszer kialakítására kiírt pályázaton indultak. A tavaly év eleji PEA-programban ugyanis még az szerepelt, hogy a projektek várhatóan 100 százalékos támogatásban részesülnek, azaz nem kell önrészt biztosítani, az elnyerhető támogatás nagysága pedig 125 millió és 1 milliárd forint között mozog.
Eger megyei jogú város önkormányzata a maximálisan elnyerhető összeget célozta meg, s 985 millió forint értékű projektet készített a város és a környező települések elektronikus közigazgatásának kiépítésére. Ehhez képest a programkiegészítő dokumentumok merőben új feltételeket tartalmaztak. “Kiderült, hogy az elnyerhető maximális támogatás 540 millió forint lehet, s önrészt is biztosítani kell, mégpedig minimum a beruházás értékének 12,5 százalékát” – mondja Nagy Róbert, az egri Város- és Területfejlesztési Iroda vezetője. Amennyiben továbbra is az elnyerhető legnagyobb támogatást célozzák meg, akkor 615 millió forintra kell leszállítani a fejlesztés költségét, s abból mintegy 75 millió forintot az önkormányzatnak kell állnia. Az új fejlemény miatt 2004. január 29-re összehívták a közgyűlést, hogy döntsön, biztosítja-e a beruházáshoz szükséges önrészt.
A Figyelő úgy tudja, hasonló cipőben jár egyebek mellett a veszprémi és a szegedi önkormányzat is. A maximális támogatási határ leszállítása és az önrész-követelmény ezeket a városokat szintén új helyzet elé állította, de úgy értesültünk, egyik sem lépett vissza a pályázati csomag kidolgozásától és benyújtásától. Már csak azért sem, mert – mint Nagy Róbert fogalmaz – a PEA révén minden önkormányzat olyan uniós pályázatkészítői tapasztalatra tehet szert, amelyet később jól hasznosíthat.
A teljes írást a Figyelő e heti számában olvashatja el!
