A közel 15 ezer magyarországi közintézmény 2002-ben összesen 76,8 milliárd forintot fordított informatikára – derül ki a Bell Research által elkészített legutóbbi, 2003-as Magyar infokommunikációs jelentésből. Ennek 54 százaléka származott saját – intézményi vagy költségvetési – forrásból, míg a maradék 46 százalékot pályázatok, alapítványok, támogatások, szponzorációk révén lehetett elnyerni. Összehasonlításképpen: 2002-ben a teljes magyarországi vállalati szféra, amelybe a Bell Research az 1-9 fős mikrovállalkozásokat is beleszámolja, körülbelül 200 milliárd forintot fordított informatikai termékekre és szolgáltatásokra.
Brüsszel ösztönzi a reformokat
A központi közigazgatási szféra 2003-ban kivárt, illetve elhalasztotta beruházásait, és még az sem biztos, hogy ezek egyáltalán megvalósulnak 2004-ben – erősítette meg több cég képviselőjének nyilatkozatát Tóth András Mihály, az Oracle Hungary költségvetési szervezetek üzletágának vezetője. Helyi szinten a szervezetek már hozzá vannak szokva, hogy visszavonják, vagy elhalasztják beruházásaikat, így ezen a területen a recesszió ellenére is volt néhány szóra érdemes projekt. A legnagyobb ilyen jellegű feladat a Nyíregyházi Főiskola gazdálkodási rendszerének kiépítése volt, amely szakít a közigazgatási szférára jellemző pénzforgalmi számviteli szemlélettel, és üzemgazdasági szemlélettel működik. A váltás jelentősége, hogy a főiskola a 2004-es év elejétől látja tisztán működésének rentabilitását.
Mivel az uniós elvárások átlátható gazdálkodást várnak el az intézményektől, arra lehet számítani, hogy a közeljövőben számosan átalakítják gazdálkodási rendszerüket – mondta Tóth András Mihály. Az első fecske a Honvédelmi Minisztérium lehet, ahol már 5-6 éve működik az amerikai szoftvercég gazdálkodási rendszere. Várhatóan még 2004-ben beindul a projekt, amely során a tárca rendszerét ráfordítás (üzemgazdálkodási) szemléletűre állítják át. Más minisztériumok részéről is tapasztalható már érdeklődés – tette hozzá az Oracle munkatársa, aki szerint az önkormányzatok esetében a kistérségi informatika támogatása hozhat áttörést.
A BellResearch éves rendszerességgel elkészített reprezentatív piaci elemzésének decemberben közzétett, az intézményi infokommunikációs piacról szóló részét ezer intézmény informatikáért felelős vezetőinek (2003 májusig való) megkérdezése alapján állították össze. A közel 15 ezer közintézményt a BellResearch kutatói 4 főcsoportban (központi költségvetési intézmények, önkormányzati finanszírozású intézmények, oktatási intézmények, illetve egészségügyi intézmények) és 12 részletes tevékenységcsoportban vizsgálják. A jelentés a közszféra infokommunikációs helyzetét a realizált eredmények és tényadatok, valamint a döntéshozók terveinek fényében is elemzi.
A közintézmények csaknem felének 2003-ban az informatikai alapinfrastruktúra fejlesztése, illetve összehangolása volt a leginkább erőforrás-igényes feladat. A legnagyobb mértékben, 71 százalékos aránnyal az egészségügyi intézmények tartották ezt a legfontosabb előttük álló feladatnak. Emellett a legtöbben alapvető célként az internetkapcsolat kiépítését, fejlesztését, illetve az internetes megjelentést, honlapkészítést jelölték meg.
A különböző típusú intézmények között persze nagyon nagy különbségek vannak: az internetes megjelenés fejlesztése leginkább az önkormányzati szférának volt a legfontosabb, míg ezt az egészségügyi intézményeknek csak elenyésző hányada tartotta elsődlegesnek az egyéb fejlesztésekkel szemben. Az ennél nagyobb befektetést igénylő vezetői-döntéshozó rendszerek kiépítését 2003-ban a központi közigazgatási, illetve az egészségügyi intézmények mintegy harmada tervezte.
Sok eszkimó, kevés fóka
Az informatikai cégek vezetői szinte kivétel nélkül csalódottan nyilatkoztak a Számítástechnikának a közigazgatási piacról. Mint elmondták, a költségvetési restrikciók miatt beszűkült a piac, és a tervezett, meghirdetett informatikai projektek jelentős része nem, vagy csak késve indult el. Az informatikai vállalatok többségének újra kellett gondolnia év közben az államigazgatási szektor beruházásaira alapozott terveit.
Az év vége felé aztán egyfajta hajrát tapasztaltak: sok projekt, amelyet korábbra vártak, jóval rövidebb határidőkkel, de végül megjelent a piacon. A nagy informatikai cégek többsége idén a 2003-ban elmaradt projektek beindulását várja, illetve azt, hogy az európai uniós felkészülés folytatódik, illetve felgyorsul.
A cégek panaszaival kapcsolatban Mohácsi Béla, az IHM információs társadalom programok helyettes államtitkára annyit jegyzett meg: néhány évvel ezelőtt az informatikai cégek vezetői még azért harcoltak, hogy az állam ne avatkozzon be a piac alakulásába. Igaz, időközben megváltozott a helyzet, és a külföldi működőtőke beáramlásának lelassulása következtében a magyar informatikai cégek növekedési üteme is lelassult; 3-4 éve folyamatosan csökken – tette hozzá. Ugyanakkor ma az állam szerepe nyilvánvalóan meghatározó, hiszen nagy vásárlóként jelenik meg az informatikai piacon.
Közháló: startra készen
Mohácsi Béla szerint a Közháló projekt kiírása ugyan késett, de szükség volt az alapos előkészítésre, amit az is jelez, hogy az eredményekkel szemben nem fogalmazódtak meg lényeges fenntartások. A 2004-es projektek alapvetően az előző évi programokra épülnek. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az idén a költségvetés alapján 43 milliárd forintból gazdálkodhat, amelyből több, milliárdos nagyságrendű beruházást is megvalósítanak majd.
A Közháló program gyakorlatilag az idén kezdődik, azzal a céllal, hogy középtávon Magyarország összes közintézményét szélessávú kapcsolattal lássa el. A minisztérium az első fázisban hét közbeszerzési eljárást indított. Az eljárásokat december végéig lezárták, és minden esetben győztest hirdettek. A Közhálóra a minisztérium az idén csaknem négymilliárd forintot költ.
Folytatódik a nyilvános internetpontok kiépítésére elindított eMagyarország program is; erre az idén közel 2 milliárd forintot fordítanak majd. Az IHM az elektronikus aláírások elterjesztése érdekében indítja el az e-Szignó programot; erre több milliárd forint forrásáll rendelkezésre. Ehhez kapcsolódik a szintén a közeljövőben induló e-Tár projekt is, amellyel az államigazgatás működéséhez feltétlenül szükséges információk, illetve adatok megfelelő helyen való tárolását akarják megoldani, hogy az adatok szükség esetén visszaállíthatók legyenek. Az első körben a minisztériumok és más, érzékeny adatokat kezelő állami szervezetek adatmentéséről van szó.
A 2004-es év meghatározó programjai között szerepelnek a különböző, részben EU-forrásokat felhasználó pályázatok, amelyeket az év elején négy témakörre írnak ki: e-gazdaság, tartalomfejlesztés, e-közigazgatás és szélessávú internet. Ezekben a programokban a pályázóknak részben maguknak kell állniuk a fejlesztések költségeit, ehhez adódnak hozzá az IHM saját forrásai, valamint az európai uniós források. Mohácsi Béla elmondta, 2004 és 2006 között az IHM 34 millió euróra vállalt kötelezettséget, s ehhez az unió 94 millió eurós társfinanszírozást ad.
