Belföld

Változások előtt

Részben az informatikai rendszerek változtatásával járó nehézségek, részben a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt napjainkban az üzleti életben az IT- és a kommunikációs beruházásokat nemcsak beruházási projektekként kezelik, hanem különböző pénzügyi menedzsmenteszközökkel is vizsgálják.


Változások előtt 1

A projektszemlélet ma már kiegészül a pénzügyi hatékonyság eleme-zésével. A mérések eszközei lehetnek a Return on Investment (ROI), valamint a Total Cost of Ownership (TCO) módszereken alapuló számítások. Ez a jelenség hazánkban is megfigyelhető, nemcsak a multinacionális hátterű vállalatok, hanem egy-két éven belül közepes és kisebb vállalkozások is kénytelenek lesznek eszerint vizsgálni ICT-rendszerük hatékonyságát.

Elviekben az IT-rendszerek fenntartásának, fejlesztésének problémáját megoldhatná, ha elterjedne az informatikai közműszolgáltatások modellje, amely több éve kering a köztudatban, de áttörést nem sikerült elérnie. Mint azt a META Group kutatásai és szakértői jelzik, ez az áttörés 2006-2007 előtt nem várható, és ez racionális okokra vezethető vissza.

A felhasználók számos IT-szolgáltató közműajánlatával találkozhatnak a következő években, de ezek mérlegelésében egyebek mellett gondot jelenthet az évről évre fejlődő technológia árcsökkenésének követése, a különböző szoftverek licencdíjainak felhasználószám-függő elszámolása, azaz öszszességében az ár-teljesítmény arányok nyomon követése a szállító díjazásában. A META Group szakértői úgy vélik: az IT-szállítók a következő négy évben vegyíteni fogják korábbi, dobozos hardver- és szoftverértékesítésüket a részleges, bizonyos tevékenységre korlátozódó erőforrás-kihelyezéssel, valamint a kvázi-közműajánlatokkal. Ezzel párhuzamosan a világ komolyabb vállalatainak 80 százaléka fog azzal küszködni, hogy áttérjen az újfajta informatikai modellre.

A PPP modell  

Új fogalom jelent meg az elmúlt években az üzleti és a kormányzati szférában. Ez a köz- és a magánszféra partneri együttműködése, angol kifejezéssel Public Private Partnership (PPP), amelyet egyre gyakrabban emlegetnek, amikor valamilyen közigazgatási fejlesztés hatékony megoldásának igénye merül fel. Mint azt Zemplén Bertalan, a Siemens Business Services tanácsadója megjegyezte, a PPP üzleti modell valójában gyűjtőfogalom, mely magában foglal minden olyan gazdasági struktúrát, ahol magán- és állami felek egy közös cél érdekében szoros együttműködésre lépnek.

A PPP modell lényege, hogy a hagyományosan az állami szektor által nyújtott szolgáltatásokat (például különböző hivatalos okmányok informatikával támogatott kezelése) az erre szakosodott, és így költséghatékonyabb megva-lósítást nyújtó magánszektor egy közös vállalkozás keretében átvállalja. A konstrukció keretéb-en az állam mint megrendelő azt határozza meg, hogy milyen szolgáltatást, milyen minőségben és mennyi ideig kíván igénybe venni (jellemzően 5-10 évig). A szolgáltatást a magánszektor nyújtja, az állam monitoring szerepet tölt be.

A Siemens Business Services – amely a Gartner Group piace-lemző cég adatai szerint a kormányzati és államigazgatási területen már második éve Nyugat-Európa első számú IT megoldás szállítója – kiemelt fontosságúnak tartja a sikeres európai példák átvételét és az összegyűjtött tapasztalatok felhasználását a hazai közigazgatásban is. A Siemens

Business Services egyetlen hardver- és szoftverszállító mellett sincs elkötelezve. Tuda-tosan törekszik arra, hogy a nyílt szabványoknak megfelelő, a felhasználó igényeinek leginkább megfelelő megoldást valósítsa meg.

A Siemens az első cégek között volt, amelyek sikeresen alakítottak ki PPP modellen alapuló együttműködést a közszférával. Nemzetközi referenciái közé tartozik például a brit útlevél-ügyintézés hatékonyabbá tétele, vagy az osztrák közjegyzői kamara elektronikus dokumentum archiváló rendszerének kialakítása és üzemeltetése a PPP üzleti modell keretében.

Az utóbbi megoldás szolgált példaként a Magyar Közjegyzői Kamaránál jelenleg bevezetés alatt álló rendszerhez is. A magyarországi projekt keretében 270 irodát szerveztek hálózatba, és az osztrák tapasztalatokat felhasználva, a hazai igényekhez igazítva szervezték meg az elektronikus dokumentum archiváló rendszer kiépítését és működtetését.
Budai János, Zemplén Bertalan

A szállítóknak szembe kell nézniük azzal, hogy ellentétben a dobo-zos eladások kialakult tervezé-sével, bevételeik jó része díjazássá válik, s ezért nagysága és bevétellé válása a mindenkori felhasználástól fog függeni. Az ebből fakadó bizonytalanságot úgy próbálják majd kezelni, hogy garantált minimális felhasználást várnak el vevőiktől, akik némi húzódozás után alighanem hajlandóak is lesznek ezt elfogadni.

A hezitálás oka a vállalati IT-részlegek részéről az, hogy például a Windows és a Linux operációs rendszerek alkalmazása közti költségkülönbség miatt nem tudják kiszámolni, reális-e az IT-közmű szolgáltatójának díjszabása, míg a számviteli osztályok úgy vélik, ha egy minimális felhasználást mindenképpen ki kell fizetni, akkor már nem közműről van szó, hanem eszközbérletről. „Éves alapdíj plusz használat után fizetendő juttatás” típusú elszámolást feltételeznek a fenntartási költségek is. Előrejelzések szerint ezek folyamatosan növekedni fognak, igaz, ezzel párhuzamosan egyre stabilabbak, megbízhatóbbak lesznek a rendszerek, ami a felhasználóban azt az érzetet keltheti, hogy olyasmiért (a meghibásodások kijavításáért) kell egyre többet fizetnie, amivel egyre ritkábban találkozik.

Az outsourcing és az infoközmű számos szempontból átfedi egymást, az utóbbi tulajdonképpen az előbbi „elfajult” változatának is tekinthető. Az outsourcing-szolgáltatások is változnak, és ezek a változások az infoközmű-szolgáltatások irányába visznek: az árazás itt is fogyasztás alapú lesz, és néhány év múlva viszonylag könnyűvé válhat az átmenet az outsourcingból az infoközműbe. De itt is ügyelniük kell a vállalatoknak arra, hogy szerződésükben lehetőségük legyen egy bizonyos idő elteltével a kondíciók felülvizsgálatára.

Az outsourcingra és az infoközműre is igaz, hogy nincsenek vállalati méretre vonatkozó megkötések. Kis- és közepes vállalatok számára is lehet előnyös például outsourcing jellegű szolgáltatások igénybevétele a tevékenységüktől, annak jellegzetességeitől függően.


Változások előtt 2

A magyarországi jellegzetességek közül érdemes kiemelni: uniós csatlakozásunk, valamint a 2001. szeptember 11-e utáni biztonsági megfontolások új üzleti lehetőségeket hoznak az ország számára. Ma már az outsourcing, kolokációs szolgáltatások körében megszokott, hogy például egy svájci bank ezeket a szolgáltatásokat egy indiai vagy éppen pakisztáni szoftveres cégtől veszi igénybe. A biztonsági szempontok miatt sokan keresnek új, közelebbi, megbízhatóbbnak tartott partnerországokat. Hazánkban ezért már indiai szolgáltatók is leányvállalatokat alapítanak, hogy innen nyújthassanak outsourcing, kolokációs jellegű szolgáltatásokat nyugat-európai vevőiknek. Ez komoly hatást gyakorolhat a hazai munkaerőpiacra, átmenetileg akár munkaerőhiány is kialakulhat az IT-szakmának ebben a szeletében.

Ha ez az üzlet beindul, utána akár kormányzati intézkedésekkel, oktatási támogatással is lehet segíteni fejlődését. Az ország számára magas hozzáadott értéket előállító exportcikké válhat.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.