Belföld

Távvezérelt szórakoztatás

A különböző digitális készülékek, a DVD-lejátszó, a számítógép, a CD lassan már minden otthonban megtalálhatók. A hasonló elven működő eszközöket ésszerűnek látszik összekötni, eltüntetni a sok-sok kábelt, és egy távirányítóval irányítani mindent, a garázsajtótól a palacsintasütőig.

A sci-fi írók már évtizedekkel ezelőtt megálmodták: például az 1962-es Jetsons című rajzfilmsorozat XXI. századi hőse, George Jetson olyan automatizált lakásban él, ahol minden gomb-nyomásra működik. A digitális életstílus következő fejezete is talán erről, az otthon található eszközök összekapcsolásáról fog szólni.


Távvezérelt szórakoztatás 1

A nappali központja a házimozi-erősítő. A készülékek és a funkciók összekapcsolására a legtöbb példát a különböző audió- és videólejátszók esetében láthatjuk. Hogyan válasszuk ki, mire van szükségünk a zene és a filmek élvezetéhez, de úgy, hogy ne lepjék el szobánkat a dobozok és a kábelek? Az első lépés az, hogy felmérjük a jelenlegi és a közeljövőre vonatkozó igényeinket. Tévét, filmeket szeretnénk nézni és zenét hallgatni? Ezt egy-két készülékkel meg tudjuk oldani. Ha viszont szeretnénk néha a videókamerát is a tévére kötni, van játékkonzolunk (Xbox, Playstation stb.), szeretnénk meghallgatni a számítógépen tárolt mp3 zenéket vagy digitalizálni a régi VHS felvételeinket, megszólaltatni és a PC-hez kötni egy hangszert, akkor már egy kis tervezésre is szükség van. Ha tényleg sokféle készüléket szeretnénk megszólaltatni a közös hangfalrendszeren, vagy ezek képét nézni egyetlen tévén, esetleg kivetítőn a szobában, érdemes egy sokoldalú, korszerű erősítőt vásárolni, amely a legtöbb eszközzel kompatibilis. A mai erősítők hangkimenete 5+1 csatornás, ami lehetővé teszi, hogy térhangzást hozzunk létre a szobában. Az erősítő tartalmazhatja az ehhez szükséges Dolby Digital vagy DTS dekódert, de a dekóder a DVD-lejátszóval is egybe lehet építve. (A dekóder hozza létre a térhatású hangot a DVD-lemezeken levő jelből.) Ma már sok olyan erősítő van a piacon, amelyben a különféle dekóderek mind megtalálhatóak, Dolby Surround, Dolby Digital (5.1), DTS és egyéb hangrendszerek, illetve hangeffektek egyaránt.

Nézzük, mi mindent csatlakoztathatunk egy rádiós erősítőhöz. Példaként egy felsőkategóriás, mintegy 300 ezer forintos modell csatlakozókkal telezsúfolt hátoldalát elemezzük, mivel ezen többnyire minden szóba jöhető aljzat szerepel. Elsőre feltűnik, hogy három áramellátással kapcsolatos dugó van. Ebből egy az erősítőé, a másik két kimenetre pedig ráköthetjük a DVD-t, a CD-lejátszót, így ezek is innen kapják majd az áramot, vagyis az erősítő ki(be)kapcsolása által kapcsolódnak ki(be), ezzel megspórolva nekünk két konnektort és két gombnyomást. A 6.1 csatornás hangfalkimenet mellett 6 csatornás külső dekóderhez való bemenet is található az erősítőn. A hangszórókon kívül fülhallgatót is csatlakoztathatunk rá, találhatunk emellett rádióantenna-csatlakozót vagy előerősített hangkimeneteket is, például phono előerősítőt hagyományos lemezjátszókhoz. Van S-video és komponens video be- és kimenet, valamint címkézhető digitális bemenetek, melyekhez az előlapon egy további optikai digitális bemenet is található (ez a MiniDisc felhasználók számára hasznos).

A több digitális bemenet lehetővé teszi, hogy olyan, 5.1 Dolby hangot kiadó készülékeket kössünk össze az erősítővel, mint például a DVD-lejátszó, a digitális műholdvevő, vagy, ha van ilyen kimenete, akkor a PC-ből jövő hangot is hallgathatjuk „dolby-ban”, térhangzással, illetve akár az erre képes Xbox játékokat is élvezhetjük térhatású hanggal. Az analóg bemenetekre hagyományos videó, CD, magnó és a tévé hangja is ráköthető, ahogy külső, alkalmi eszközök is, mint a digitális kamera, discman, hangszerek. Már az egyszerűbb erősítők is tartalmaznak különböző hangeffekteket (minél drágább, annál többfélét), amelyek színházi, stúdió és egyéb hangzást, virtuális térhangzás tudnak elérni, vagy a hangszínt módosítják különböző módokon.

Jó dolog, hogy ennyi mindent ráköthetünk az erősítőre, de azért nem szeretné senki sem dobozokkal telezsúfolni a szobát. Hogyan csökkentsük a készülékek számát? Először is, a hagyományos VHS videót és a kazettás magnót vigyük le a pincébe. Ezeknek a funkcióknak már megvan és egyre elérhetőbb áron megszerezhető a digitális változatuk. Videó helyett DVD-felvevőt, HDD-felvevőt (merevlemezre rögzítőt) használhatunk, vagy akár a PC-t is, a hangfelvételeket pedig szintén jobb, ha az idővel tönkremenő magnószalagok helyett minidisc-re, CD-re vesszük fel.

A középkategóriás, 50-100 ezer forintos házimozi-erősítők közt egyre gyakoribbak a DVD-lejátszóval egybeépített típusok. A DVD-lejátszók már magukban is sokrétűek, többnyire képesek DVD mellett VCD, SVCD, hagyományos audio CD, írott CD-k és mp3-ak lejátszására is.


Távvezérelt szórakoztatás 2

DVD után: DivX. A sokféle funkció egybeépítésének sokféle – néha extrém – esete létezik. Vannak videó-DVD hibridek vagy CD-rekorder-Minidisc kombók, több száz lemezes DVD-tárak. A következő, sokak számára fontos lejátszandó formátum pedig valószínűleg az eddig PC-s videófájlok tömörítésére használt DivX lesz, sorra jelennek meg az asztali DivX-lejátszók (az internetről filmet letöltők örömére) – nyugaton már 50 dolláros, illetve eurós áron is kaphatóak egyes modellek. Ezek többsége egyben DVD-player is. A DivX lényege, hogy szinte DVD-minőségben lehet teljes mozifilmeket letömöríteni úgy, hogy egy vagy két hagyományos CD-n elférjenek. Ezeket a fájlokat eddig csak a számítógépek segítségével lehetett lejátszani.

Az elsőként megjelent „noname” DivX -lejátszók legújabb változatai mára már szinte mindent tudnak, és egyre több neves cég is kínál ilyet, például a Samsung DVD-205-ös és a Philips DVD 737-es DVD playere is lejátszik DivX (MPEG-4) videót. Utóbbi az MP3-ak mellett még a WMA (Windows Media Audio) formátumot is ismeri. Az egyik legkorábbi DivX-lejátszó márka, a dániai Kiss pedig már olyan termékeket árusít, amelyek PC-hálózatra köthetők.

A Kiss legnagyobb tudású modellje, a DP-1500 ára 350 euró körül van, itthon egyelőre csak a szerényebb tudású verzióit lehet kapni, mint például a DP-500-as (96 ezer forint), amely szintén lejátszik DVD mellett DivX-et is, és hálózatra csatlakoztatható. A lejátszó szinte minden fajta korongot kezel: lehet az CD, írott, újraírható CD, DVD, DVD-RW, VCD, SVCD. Egy 10/100 Mbit/s-os Ethernet kontrollerrel is fel van szerelve. A hálózati vezérlőt több célra lehet felhasználni, például internetes rádiókat lehet vele hallgatni, vagy a személyi számítógépekre is rá lehet csatlakoztatni a DVD-lejátszót, és az azon tárolt médiafájlokat is meghallgathatjuk, megnézhetjük, sőt akár az internetről jövő streaming videó adást is megjeleníti. Tartalmazza a Dolby Digital dekódert is. A gyártók a jövőre is gondoltak, a készülék firmware-e folyamatosan frissíthető az internetről, így egyhamar nem válik elavulttá. A csúcsmodell DP-1500 a fentieken túl PC-Card csatlakozóval és merevlemezzel is fel van szerelve.


Távvezérelt szórakoztatás 3

A magnók után. Akik mindmáig azért nem cserélték le VHS videómagnójukat DVD-re, mert azzal nem tudják felvenni az éjszakai tévéműsorokat, azok hamarosan meggondolják magukat. A DVD-re vagy merevlemezre rögzítő asztali író-lejátszók ugyanis egyre elterjedtebbek, és egy-két éven belül ezeknek az ára is le fog csökkenni, ahogyan a DVD-lejátszóké. A DVD-recorderekkel 4.7 Gb kapacitású írható DVD-lemezekre készíthetünk DVD-minőségű felvételeket. Egyelőre azonban még több százezer forintba kerülnek, az „olcsóbbak” közt a Panasonic DMR-E50 például 170 ezerbe. A harddisk rekorderes – vagyis merevlemezre író – DVD-lejátszókkal is felvehetjük kedvenc tévésorozatunkat, ezeknek csak az a hátrányuk, hogy a merevlemezre készült felvételeket nem tudjuk archiválni. Egy 80 Gb-os lemezre akár 80 órányi felvételt is eltárolhatunk.

Természetesen ezeknek a készülékeknek is van ötvözete, a DVD-író+merevlemezes asztali lejátszók, mint például a Panasonic DMR-E100H (400 ezer forint), amely 9,4 GB-os DVD-RAM lemezekre és a beépített 80 GB-os merevlemezre is tud írni. Utóbbi készüléknek egyébként SD memóriakártyája és PC kártya fogadására alkalmas betöltőnyílása is van, ezek használatával a JPEG/TIFF képformátumok, valamint az MPEG2/MPEG4 mozgókép-formátumok lejátszása is lehetséges a digitális fényképezőgépekről, a DV bemeneti csatlakozó segítségével pedig a digitális kamerák kazettájáról tölthetők át közvetlenül a felvételek. Analóg RCA és S-Video bemenetei segítségével DVD lemezre vagy HDD-re archiválhatjuk régi VHS/SVHS/VHS-C/HI-8 felvételeinket is. Ha pedig betelik a merevlemez, amelyre akár 106 órányi tévéadást is felvehetünk, a felvételeket kiírhatjuk DVD-re.

Filmek és zene minden szobában. Az eddig ismertetett készülékekkel kitűnő házimozi és hifi-rendszert alakíthatunk ki a nappaliban, de mi van akkor, ha a hálószobában szeretnénk filmet nézni az ágyból, vagy a konyhában, főzés közben szeretnénk zenét hallgatni? Ma már ez sem gond, többféle megoldás is létezik. Ilyen rendszer például az Opus Home Automation Entertainment System, amellyel megoldhatjuk, hogy kedvenc zenéinket minden szobában hallgathassuk. Hat hifi-forrás köthető rá, és a szobák falára szerelt szolid hangszóró-adóvevőket egyetlen távirányítóval kezelhetjük. A rendszer segítségével DVD-t nézhetünk a nappaliban, rádiózhatunk a mosdóban, és kedvenc lemezünkre ébredhetünk fel a hálószobában reggel. Sőt, mivel a távirányító tanítható, még akár a lámpákat is leolthatjuk vele.

„A film akkor kezdődik, amikor elsötétülnek a fények” mondja a Lutron (www.lutron.com) szlogenje, ezzel is utalva arra, hogy sokoldalú világításvezérlő rendszerei az audió- és videólejátszókkal is integrálhatók. A lakást zónákra osztva kontrollálhatók a lámpák, hazatérve az autóból gyújthatjuk fel a kinti fényeket, kapcsolhatjuk ki a lakásban a riasztót, a fotelben elhelyezkedvén pedig egy gombnyomásra lassan elhalványul a lámpa, és az esti filmnézéshez illő hangulatvilágítás marad csak. A tanítható, univerzális távirányítók, a „home automation” vagy otthon-automatizálási rendszerek, a vezeték nélküli, rádiós hálózatok és internet-összeköttetések a jövő otthonába vezetnek el, ahol egy távirányítóval, egy gombnyomással érhetünk el majd mindent. Sőt, lehet, hogy már arra sem lesz szükség, hanem elég lesz csak hangosan azt mondanunk „Lámpa le! Telefon ki! Film indul! Ébresztő 8-kor.”
(ET)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.