Belföld

Polstat – elnök(le)váltás a KSH-nál

Indoklás nélkül menesztették Mellár Tamást, a KSH elnökét. Általános feltűnést keltett, amikor az inflációról borúlátó előrejelzést adott, de akkorra szerinte már rég eldőlt a leváltása.

Egyáltalán nem használ az országnak, hogy független, szakmai szervezeteket a politikai csatározások célpontjává tesznek – kommentálja Mellár Tamás, hogy elmozdítják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éléről. Hivatali ideje 2005 decemberében járt volna le, miután az 1999 decemberében módosított statisztikai törvény – az Európai Unió kívánalmára – fix tartamban, mégpedig hat évben szabta meg az elnök hivatali idejét.

Uniós magyarázat?

Most azonban Kiss Péter kancelláriaminiszter közölte vele: menesztik, és mivel a KSH elnöki tisztség a közigazgatási államtitkárok besorolásának felel meg, a döntést nem köteles megindokolni. A nyilvánosság előtt Gál J. Zoltán kormányszóvivő arról beszélt: olyan elnökre van szükség, akinek vezetésével a hivatal meg tud felelni az uniós csatlakozással járó kihívásoknak. Mellár állítja, vele személyesen nem közölték, hogy harmonizációs bajok lennének. Tény az is, hogy országjelentésében az Európai Bizottság úgy találta: statisztikai téren Magyarország az EU-ba lépéstől fogva képes lesz teljesíteni a közösségi előírásokat.

Bár mindez a múlt héten történt – mint ahogy a hivatalnál 1966 óta tevékenykedő Pukli Péter tanácsadó is a múlt héten tudta meg, hogy ő a kijelölt utód -, Mellárt az események nem érték váratlanul. Mint elmondta, két-három hónapja érzékelte a hivatalra nehezedő nyomást. Ennek egyik jele az volt, hogy a KSH esetében különösen erőteljes megszorítást érvényesítettek a szeptemberben beterjesztett büdzsében. “Körülbelül 1,4 milliárd forinttal kurtították meg a költségvetésünket, 206 embert – a létszám 12,5 százalékát – el kellett bocsátanunk, de még mindig van 606 millió forint hiányunk, így el kellene küldenünk további 100-150 embert” – sorolja.


Az is feltűnt az elnöknek, hogy a kormány halogatni kezdte a 2004. évi országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) jóváhagyását, ami nélkül nem kezdhetnek bele az adatgyűjtésekhez szükséges kérdőívek kinyomtatásába sem. Az OSAP-ot minden év november 10-éig el szokták fogadni, ám most, jóllehet a november 3-ai államtitkári értekezleten tárgyalták, két nap múlva a kormány mégis ad acta tette. “Dürrenmatt Öreg hölgye túszának éreztem magam” – így Mellár, aki szerint rá nehezedő nyomás már a hivatal egészének is ártott. De úgy érezte, önként nem mondhat le, mert ezzel mintegy elismerné, hogy hibát követett el.

Mi a valóságos ok?


Mellár általános feltűnést keltett a Magyar Nemzeti Bank által szervezett, október közepi konferencián, ahol a jövő évi inflációról a kormánynál, sőt még a jegybanknál is borúlátóbb előrejelzést adott, 6,7-7,5 százalékra taksálva a várható drágulást. Ekkorra azonban már szerinte rég eldőlt a leváltása. “Egyébként is, inflációs várakozást egy statisztikai hivatal nem kelthet, erre csak olyan intézmény képes, amely komoly pénzügyi eszközökkel rendelkezik” – véli. Bár hozzá kell tennünk: előrejelzését az emberek óhatatlanul is a hivatal álláspontjának tartják, még ha az elnök közgazdászként, mondhatni szakmányban készítette is, négyelemű modellbecslés alapján.

Emellett az epizód mellett arra is emlékeztetnünk kell, hogy a Horn-kormány idején Mellár MDF-hez kötődő szakértőként vett részt az akkori ellenzék közgazdász csapatában, bár kétségkívül szakmai oldalról próbált hozzászólni az igencsak ideologikus vitához. A hivatal élére 1998. szeptember elsején került, amit a balközép oldalon fanyalogva fogadtak. A Népszabadság meg is támadta egy inkorrektül eljáró jobboldali lapnak óvatlanul adott nyilatkozata miatt. Az ominózus GDP-adatokról volt szó, amelyeknek a “módszertana” súlyosan esett a latba az akkori politikai küzdelmekben.

Internetes alapozás

A KSH élén Mellár Tamás legfontosabb eredményének azt tartjuk: sikerült nyílt intézménnyé tennie a KSH-t, túllépve a vaskalapos elzárkózás rossz hagyományán. Mellár alatt a hivatal munkatársai válaszolni kezdtek az újságírók kérdéseire, és az adatközlés lényegesen informatívabbá vált, mint azelőtt volt. Nem is beszélve az internetes hozzáférésről, amelyet szintén az ő elnöklete alatt építettek ki, s amely nélkül ma már reménytelenül áttekinthetetlennek tűnne a statisztikai adathalmaz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik