Belföld

Magyar euró – késni fog

admin
admin

2003. 11. 24. 16:00

Az elmúlt napokban több elemzés foglalkozott az euró magyarországi bevezetésének lehetőségével. A szakértők szerint a 2008-as hivatalos magyar cél nem tartható.

Legalább egy dologban, az euró 2008-as hazai bevezetésének szükséges időpontjában egyetért kormány és ellenzék, a vitába azonban beszállt a józan szakértelem. Az elemzői konszenzus pedig későbbre teszi a lehetséges

időpontot, mint a magyar gazdaságpolitika hivatalos alakítói.


Az utóbbi napok elemzői dömpingje során a Reuters hírügynökség, a Standard and Poor’s hitelminősítő intézet, majd közösen az Allianz-csoport és Deutsche Bank Research tett közzé olyan jelentést, amely szerint az eurózónához legkorábban 2009-ben csatlakozhat Magyarország. Abban már az elemzők között sincsen egyetértés, hogy a magyar gazdaság mely kritériumokat nem tudja teljesíteni a kijelölt időpontokra. (Mint ismeretes, az eurózónához való csatlakozás feltételei közül az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya és az infláció mértéke lehetnek a kritikus pontok.)


Élen a baltiak 

A Reuters által megkérdezett gazdasági szereplők úgy vélik, hogy Észtországnak és Litvániának – csupán a makrogazdasági feltételrendszer alapján – már 2007-ben, Lettország 2008-ban lehetősége lesz az euró bevezetésére, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország számára azonban a 2009-es dátumot tartják valószínűbbnek. 


Reuters: 2009, az ok a magas hiány



Míg a Reuters által megkérdezett elemzők teljesíthetőnek vélik a jegybank által kitűzött négyszázalékos inflációs célt 2005 végére. Az államháztartás hiányával kapcsolatos aggodalmak miatt azonban nem tartják elérhetőnek az euró bevezetésének 2008-as célját.

Az elemzők szerint az államháztartási hiány eleve sokkal magasabb idei alapról indul, mint azt a kormányzat feltételezi (5,5 százalékról, szemben a 4,9 százalékos kincstári tervekkel), és a különbség a jövő évi prognózisokban is megmarad. Az Európai Unió által kijelölt útvonal szerint a hiányt két évvel az euró bevezetése előtt a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni.

S and P: 2009, az ok a magas infláció 

Az S and P nemzetközi hitelminősítő a napokban tett közzé részéletes elemzést a magyar gazdaság helyzetéről, és ennek kapcsán vizsgálta az ország eurózóna-tagsággal kapcsolatos esélyeit. Szemben a Reuters-konszenzussal és egy másik hitelminősítő, a Fitch Ratings adataival, elégedetten nyilatkozik a „középtávú költségvetési konszolidáció” kilátásairól (alátámasztotta a magyar szuverén küladósságra érvényben lévő „A mínusz”, elsőrendű, stabil kilátású befektetői besorolást, miközben a Fitch Ratings leminősítést valószínűsítő negatív kilátást adott ugyanilyen szintű magyar adósi besorolására).

Az S and P tehát jóval kevésbé pesszimista, már ami az államháztartási hiányt és a jövőbeli csökkentés mértékét illeti (számításai szerint az idei államháztartási hiány a bruttó hazai termék értékének 6 százaléka körül lesz, a tavalyi 9 százalék feletti szint után; 2004-ben 4,5 százalék lesz a hivatalosan kitűzött 3,8 százalék helyett, és 2006-ra 3 százalék közelébe kerülhet). Sokkal nagyobb problémának tekinti az infláció csökkentését. Úgy véli, jövőre 6,0 százaléknál magasabb is lehet az éves átlagos infláció a 2003-ra várt 4,9 százalék után. Abban ezúttal is egyetértenek az elemzők, hogy Magyarország valutauniós csatlakozásának dátuma: 2009.

Az Allianz-tanulmány

Egy ugyancsak a közelmúltban megjelent tanulmány szerint, amely az Allianz-csoport és a Deutsche Bank Research szakértőinek elképzeléseit tartalmazza, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovénia lehetnek a „korai” euróövezeti tagok. Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország euróövezeti tagságát csak 2009-re várják. 

A Deutsche Bank Research EU-szakértője, Barbara Böttcher amellett érvel, hogy Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot ne kezeljék tömbként, sem intézményi, sem gazdasági okai nincsenek annak, hogy egy kalap alá vegyék őket. Az Európai Unióba való belépéstől eltérően nincs szükség arra, hogy az összes tagjelölt azonos tempóban törekedjen az euróövezetbe – vélekedik a szakértő, aki szerint éppen a legambiciózusabb Lengyelországban húzódhat el leginkább az euró bevezetése.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.