A Hürriyet című török lap nyomozókra hivatkozó pénteki jelentése szerint két török állampolgárságú merénylő követte el a csütörtöki öngyilkos robbantásos merényleteket. Egyikük – egy 27 éves férfi – iskolatársa volt az isztambuli zsinagógák elleni múlt szombati öngyilkos merényletek egyik tettesének – írta lap, nem nevezve meg az azonosított elkövetőket. A Hürriyet értesülése szerint eddig hét személyt vettek őrizetbe és hallgattak ki a csütörtöki isztambuli merényletekkel összefüggésben.
Bgadadban folytatódott
Több robbanás történt Bagdad központjában pénteken reggel: rakétatalálatok érték a Sheraton és a Palestine szállodát, és rakéták csapódtak be az iraki olajipari minisztérium épületébe is. Sok nyugati újságíró és üzletember tartózkodott mindkét hotelben a robbanások idején. Halálos áldozatról nem érkezett jelentés. Amerikai katonai források szerint egy személy – egy amerikai civil – sérült meg a Tigris folyó partján álló Palestine hotelben; sérülése súlyos. A Sheratonban és az olajipari minisztériumban nem történt személyi sérülés. A minisztérium épülete üres volt még a korai órán. Szemtanúk beszámolói szerint a két robbanástól sújtott Sheraton szállodából evakuálták a vendégeket, sőt a hotel környékét is kiürítették. Amerikai katonai forrásokra hivatkozó hírügynökségi jelentések szerint a Palestine hotelt három rakétatalálat érte: a tizenhatodik, a tizenötödik és a nyolcadik emelet magasságában. Az amerikai AP hírügynökség szerint csak mérsékelt kár keletkezett a szálloda épületében. Mind a Sheraton, mind pedig a Palestine hotel amerikai katonák által fokozottan őrzött körzetben található. Az olajipari minisztérium épületét nyolc rakéta találta el, de csak kettő robbant fel közülük. Tűz ütött ki a negyedik emelet magasságában; lángok csaptak ki, és sűrű füst gomolygott az épületből. A tűzoltók gyorsan elfojtották a lángokat. Amerikai katonák lezárták az épület környékét a járókelők elől, sőt újságírókat sem engedtek a közelbe. Amerikai katonák és iraki rendőrök találtak a közeli utcában két rakétavetőt; a fegyverek gazdátlanul álló szamárkordékra voltak felerősítve.
Az isztambuli kormányzó szerint a 27 halálos áldozat közül 14-en a brit konzulátuson és annak környékén vesztették életüket. A merényletek miatt fokozták a biztonsági intézkedéseket több közép- és kelet-európai országban. Budapesten is megerősítették a Török Köztársaság és az Egyesült Királyság nagykövetségének védelmét.
A HSBC bank isztambuli központja szintén súlyosan megrongálódott, a bank több alkalmazottja meghalt. A HSBC egy napra bezárta minden törökországi fiókját. További merényletektől tartva több nemzetközi bank is megkezdte munkatársai evakuálását. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője Londonban közölte: az Egyesült Államok felfüggesztette az ügyfélfogadást isztambuli konzulátusán. Az amerikai állampolgároknak azt tanácsolta, hogy kerüljék el az épületet.
Nincs magyar áldozat
Az isztambuli robbantások áldozatai között egyelőre nincs olyan, akit magyarként azonosítottak volna – közölte Czimborás Gabriella isztambuli magyar főkonzul. A www.nethaberler.com.tr/haberler/0 török internetes híroldalon megtalálható az eddig azonosított halott és sebesült áldozatok névsora, és e listán egyetlen magyar hangzású név sincs. A főkonzulátuson egyelőre senki nem jelentkezett azzal az információval, hogy eltűnt volna magyar ismerőse, hozzátartozója, és senki nem érdeklődött magyar eltűnt iránt – tette hozzá a főkonzul asszony.
Cemil Cicek török igazságügyi miniszter közölte, hogy öngyilkos merénylők autóba rejtett pokolgépekkel idézték elő a két robbanást. Cicek hasonlóságot lát a múlt heti (a két isztambuli zsinagóga elleni szombati) merényletekben alkalmazott módszerek és a mostaniak között. Abdulkadir Aksu török belügyminiszter is utalt korábban az elkövetési módszerek hasonlóságára.
Divattá vált az al-Kaida “márkanév”
A merényleteket az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA-C) nevű török csoport követte el – közölte névtelen telefonáló az Anadolu Ajansi török hírügynökségnél.
Az Anadolu Ajansi török hírügynökséghez érkezett az a telefonhívás, amelyben az ismeretlen telefonáló Oszama bin Laden arab milliomos, terroristavezér és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és egy kis török iszlámista csoport, a Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA-C) nevében a két robbantás elkövetőjeként jelentkezett. Korábbi jelentésekben szó volt egy harmadik robbanásról is, amely állítólag a város ázsiai részén történt, de ezt hivatalosan nem erősítették meg.
Az Anadolu Ajansi szerint a zűrzavart a rendőrségre és mentőkhöz befutó segélykérő telefonok özöne okozhatta, amelyek a város különböző részeiből érkeztek a detonációk visszhangját halló személyektől. Abdulkadir Aksu török belügyminiszter ugyancsak azt erősítette meg, hogy összesen két robbanás történt, amely – véleménye szerint – kapcsolódik a zsinagógáknál elkövetett szombati merényletekhez, azok “második hullámának” tekinthetők.
A török médiában a hét elején olyan értesülések láttak napvilágot, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat 20 napon belül lecsapni készül Szófiában vagy Bukarestben. A felröppent hírek szerint az isztambuli merénylők tiltott alapanyagokat szállítottak pokolgépek házi összeszereléséhez az al-Kaida Bulgáriában és Romániában lévő tagjainak.
Részvétnyilvánítók hada
Az Európai Unió, az Európa Tanács és külföldi állami vezetők a leghatározottabban elítélték a terrorcselekményeket. Az Európai Bizottság elszörnyedéssel fogadta az újabb merényletek hírét. A bizottság elnökének szóvivője közölte: Romano Prodi üzenetet intéz Recep Tayyip Erdogan török kormányfőhöz, s ebben a bizottság teljes szolidaritásáról biztosítja a török kormányt és népet. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke részvétét nyilvánította Isztambul lakosságának.
Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára szerint a véres merényletek célja nemcsak Törökország, de egész Európa destabilizálása. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy “fokozza erőfeszítéseit az ilyen megvetésre méltó terrorakciók megakadályozására”. A görög miniszterelnök elítélte a merényleteket, együttérzését fejezve ki az áldozatok hozzátartozóival. Kosztasz Szimitisz szerint az “elvakult erőszak annak az elvakult politikának a következménye, amely a problémák megoldása helyett új patthelyzetekhez vezet”. Nem részletezte, hogy kinek a politikáját érti ezalatt.
Jacques Chirac francia elnök levélben fejezte ki együttérzését Ahmet Necdet Sezer török elnöknek és Tony Blair brit kormányfőnek. Louis Michel belga és Franco Frattini olasz külügyminiszter, valamint a Vatikán szóvivője is elítélte a merényleteket. Vlagyimir Putyin orosz elnök még a robbantások előtt szélesebb nemzetközi együttműködést szorgalmazott a terrorizmus elleni harcban.
A Magyar Köztársaság a bajban is a szövetséges Törökország oldalán áll, elutasítja a terrorizmus minden formáját, és aktívan részt vesz az ellene vívott küzdelemben – áll abban táviratban, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök csütörtökön juttatott el Recep Tayyip Erdogan török kormányfőhöz.
“Őszinte megrendüléssel fogadtam a hírt az Isztambulban elkövetett ismételt bombamerényletekről. A magyar nép és a magam nevében kérem, fogadja őszinte együttérzésemet. Osztozunk az áldozatok és hozzátartozóik fájdalmában” – írta Medgyessy Péter táviratában, amelyet a Varsóban tartózkodó Gál J. Zoltán kormányszóvivő ismertetett. A legalább 25 halálos áldozatot követelő csütörtöki bombamerénylet kapcsán a nap folyamán Kovács László külügyminiszter is táviratban fejezte ki részvétét török partnerének, Abdullah Gülnek.
… és az érintettek
„Törökország nem hátrál meg a terrorizmus elől” – jelentette ki a Stockholmban tartózkodó Abdullah Gül török külügyminiszter, miután értesült az Isztambulban történtekről. Gül szerint “jól megszervezett robbantások” történtek a török nagyvárosban.
Jack Straw Londonban úgy vélte, hogy az isztambuli események az Al-Kaida terrorszervezet keze nyomát viselik. Újságírói kérdésre a brit külügyminiszter határozottan visszautasította, hogy az iraki fegyveres beavatkozás növelte volna a brit érdekeltségek elleni terrortámadások veszélyét, mondván: a 2001. szeptember 11-ei merényleteket és az azt követő több tucatnyi terrortámadást évekkel azelőtt követték el, hogy “szükségessé vált az iraki katonai fellépés”. Hozzátette: a 2001-es merényletsorozatot még Bill Clinton amerikai elnök hivatali idejében kezdték tervezni.
Megerősített biztonsági intézkedések Közép- és Kelet-Európában
Az újabb véres isztambuli merényletek miatt fokozták a biztonsági intézkedéseket csütörtökön több közép- és kelet-európai országban. Budapesten a Török Köztársaság és az Egyesült Királyság nagykövetségének védelmét erősítették meg. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta: “A rutinintézkedést az ésszerű óvatosság, a megelőzés indokolja, semmiféle információ nincs esetleges bűncselekmény előkészületeiről” – közölte Garamvölgyi László. Az ORFK szóvivője azt mondta, hogy a budapesti brit nagykövetséget eddig is őrizték, és most egy fokozattal megerősítették a védelmet, akárcsak a török misszió esetében.
Bulgária határátkelőin megszigorították az ellenőrzést, s megerősítették a védelmet a zsinagógák és nagykövetségek környékén. Georgi Petkanov belügyminiszter közlése szerint az óvintézkedések fokozását a szomszédos országokban a közelmúltban elkövetett merényletek indokolják.
A román kormány határozottan elítélte a törökországi brit célpontok ellen elkövetett merényleteket, és sürgős lépéseket tesz az ország biztonságának védelmére. Adrian Nastase miniszterelnök utasítást adott Radu Timoftének, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójának a helyzet értékelésére és a szükséges intézkedések megtételére. A kormányfő estére összehívta az úgynevezett terrorizmusellenes országos rendszer vezetőit.
Nagy-Britannia prágai nagykövetsége védelme megerősítését kérte a cseh rendőrségtől az isztambuli merényletek miatt. A prágai rendőrség szóvivőjének közlése szerint délután óta megszigorították a brit, valamint a török, az amerikai és az izraeli külképviselet őrzését.
A bombák a pénzügyi világot is megrengették
A nem hivatalos adatok szerint – elsősorban az isztambuli merénylet hatásaként – veszteséggel zártak csütörtökön a vezető európai tőzsdemutatók. A frankfurti DAX-30 mutató 18,63 pontos 0,51 százalékos gyengüléssel 3633,66 ponton végzett, a londoni FTSE-100 index 23,0 pontot, 0,53 százalékot esett és 4304,40 ponton zárt, a párizsi CAC-40 mutató 18,02 pontot, 0,54 százalékot vesztett és 3325,36 ponton fejezte be a kereskedést.
Csáky Attila, a CA-IB Értékpapír Rt. szakértője elmondta, hogy a csütörtök délelőtti isztambuli robbantások negatívan befolyásolták a világ részvénypiacainak hangulatát, az enyhe pozitív nyitás után mintegy 200 ponttal csökkent délelőtt a BUX értéke, délutánra enyhén növekedett, de zárásban rosszabb helyzetben volt mint az 1 százalék körüli visszaesést mutató nyugat-európai indexek.
„Egyes, a feltörekvő térségekkel foglalkozó portfóliómenedzserek Magyarországot Törökországgal együtt kezelik, így a pánikot keltő isztambuli robbantások után a magyar részvényeket is eladásra ajánlották” – mondta a CA-IB brókere. Hozzátette, hogy délutánra a hangulat már megnyugodott, de a BUX jobban megszenvedte a történteket, mint más indexek.
