Belföld

Rehabilitáció – karitatív profit

admin

2003. 11. 09. 17:00

A szabolcsi régió legnagyobb munkáltatója megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat - nyereséggel. Adófogyasztókból adófizetőket csinálunk - mondja a vezérigazgató.

Úgymond, letérdelt a magyar mozgássérültek előtt a spanyol tengerparti üdülőhely menetrend szerint közlekedő busza, vagyis lehetővé tette számukra a kerekesszékkel való felszállást. A sofőr kiszállt a vezetőülésből, megkérdezte, hova mennek az utasok, majd megmondta, hányadik megállónál szálljanak le, s ehhez előtte miként kell jelezniük.



Balogh Zoltán

Modellkísérlet résztvevői voltak


A mozgássérültek résztvevői voltak annak a modellkísérletnek, amelyik a nyugat-európai és a magyarországi életfeltételeik között meglévő különbségeket vizsgálta. Hátrányunk nagy, amit például az is jelez, hogy Magyarországon az úgynevezett megváltozott munkaképességűeknek csak 12 százaléka dolgozik, az Európai Unióban viszont már a 70 százalékos arány elérése sem tűnik irreálisnak.


Ennek, a munkavállalás szempontjából speciális helyzetben lévő rétegnek a problémáit általában a munkához való jog vagy a különböző karitatív szervezetek tevékenysége kapcsán emlegetik, de ez csak azért van így, mert a magyar közfelfogásban még nem tudatosult, hogy foglalkoztatásuk közérdek. “Adófogyasztókból adófizetőket csinálunk” – summázza cégének 15 éves tevékenységét és az ügy mögött rejlő országos gazdasági érdekeket Balogh Zoltán, a nyíregyházi Start Rehabilitációs Vállalat vezérigazgatója.


Szerkezeti előnyök 

A régi nagyvállalati egységet idéző szerkezetnek megvan az az előnye, hogy az alkalmazottakat szerény adminisztrációval lehet gyorsan mozgatni a cégen belül. Ha a nyomdában hirtelen le kell építeni a létszámot, a dolgozók már másnap kezdhetnek egy másik üzemben. A vállalat egyébként a fejlődése során mindig azokat a könyvelési és adminisztrációs módszereket használta, amelyekről úgy gondolta, hogy használnia kellene, ha át tudott volna alakulni az elfogadott cégformák valamelyikére. Részvények tehát nincsenek, de kettős könyvvitel és felügyelőbizottság például van, a tulajdonos pedig az 1988-as megalakulás óta a Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete. 

Megyei óriás


A cég alighanem Kelet-Magyarország egyik legérdekesebb gazdasági jelensége. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb foglalkoztatója 4 ezer embernek – többségükben csök-kent munkaképességűeknek – ad munkát úgy, hogy közben a szokásosnál jóval több figyelmet fordít az alkalmazottakról való gondoskodásra, de profitorientált vállalkozásként működik. Hab a tortán, hogy a Start hivatalos cégformája még ma is a rendszerváltás előtti időkben használatos “vállalat”, székhelye pedig az egykori nyíregyházi munkásőr parancsnokság mozgáskorlátozottak számára is “akadálymentesített” épületében található.


“Nem tudtunk kft.-vé vagy részvénytársasággá alakulni, mert mielőtt ezt megtettük volna, a parlament hatályon kívül helyezte az átalakulási jogszabályokat” – mondja a vezérigazgató, akinek a névjegyén csak azért nem az ügyvezető igazgatói titulus szerepel, mert a Start, közel 3 milliárd forintnyi éves árbevételével, inkább a részvénytársaságokhoz áll közelebb. A nagyvállalat szerkezete azonban szintén a régi idők emlékét őrzi: van a Startnak saját nyomdája, szakképző intézete, számos kirendeltsége, még egészségügyi központja is, de ezek nem önálló gazdasági egységekként működnek. A Nyírségi Nyomda első embere ennek megfelelően a művezető lenne, de őt inkább igazgatónak nevezik, mert másképpen az üzleti partnerek komolytalannak tartanák és megkérdőjeleznék tárgyalási felhatalmazottságát.


 Iskolát építettek

A fogyatékkal élők körében gyakori, hogy az oktatási rendszer nem tud szakképzést adni a számukra, ezért a vállalat zöldmezős beruházással saját iskolát is épített, s azt a 10-13 szakmát oktatja, amelyben később el tudja helyezni a tanulókat.  

Csak rugalmasan


A társaság profitot termel, ami a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásából származik, és ez első hallásra sokakban akár negatív képzeteket is kelthet. A valóságban azonban jól megfér egymás mellett a más profilú társaságokhoz hasonló nyereségorientáltság és a munkavállalók speciális helyzete. A foglalkoztatottak többsége garantált állami ellátást kap, ami általában rokkantnyugdíj vagy járadék formájában jelenik meg.


A munkába állással ezek az emberek a maradék munkaképességüket hasznosítják jövedelem-kiegészítésként, a termelt értéken pedig osztozik a dolgozó és a vállalat. Az egészségügyi szempontból hátrányos helyzetben lévők az elsődleges munkaerőpiacon épp azért nem boldogulnak, mert az átlaghoz képest csak korlátozott mértékben képesek egy cég nyereségét növelni. A Start ezt a korlátozott termelőerőt hasznosítja: a termékeket értékesíti, versenyhátrányát pedig a mindenkori minimálbérre vetített állami támogatás igénybevételével dolgozza le.


 Kiugrás

A kiugrás annak köszönhető, hogy hosszú tárgyalások után a termékek megjelentek szinte az összes kiskereskedelmi áruházlánc kínálatában. Kevesen tudják, de az is előfordulhat, hogy a német Otto katalógusból rendelt ruhát az egykori nyíregyházi munkásőr parancsnokság épületében működő, néhány varrógépet felvonultató műhelyben, a szakmára ott megtanított csökkent munkaképességű alkalmazottak varrták, és a Start exportálta Németországba.  


Gazdasági hullámvasút


Az, hogy mennyire profitorientált, s miként illeszkedik a gazdaság szerkezetébe ez a speciális munkaerőt hasznosító vállalat, jól mutatja az elmúlt évek pénzügyi teljesítménye, amely nem mentes a hullámhegyektől és völgyektől sem. Az 1988-as indulás után 1994-ben mutatta a legnagyobb ugrást az árbevétel, amely ekkor több mint duplájára emelkedett, átlépve az egymilliárdos határt. A következő évben hiába folytatódott a bevétel növekedése, a nyereség gyorsan apadni kezdett, 1996-ban és 1997-ben pedig egyenesen veszteségbe fordult a vállalat. “A Bokros-csomag hatása volt ez, hiszen a pénzügyi szigorításokban a minket érintő állami támogatások drasztikus csökkentése is szerepelt” – idézi fel Balogh Zoltán. A mélypontra 1996-ban kerültek, amikor egyetlen fillért sem folyósítottak a költségvetési alapok, ezt




csak a korábbi eredménytartaléknak köszönhetően élte túl a cég. Ugyanakkor a Starthoz 15 év alatt érkező összes állami pénznek csaknem 40 százaléka egyetlen évhez, 2000-hez kötődik. Ekkor mintegy 90 új munkahelyet teremtett a vállalat, és ehhez kapcsolódva kiemelkedően sikeresen pályázott. Tavaly viszont csaknem megkétszerezte bevételét (amely így már közelített a 3 milliárd forinthoz), és lényegében megháromszorozta nyereségét.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.