Belföld

ÁSZ: nem volt gazdaságos az M7-es felújítása

Az Állami Számvevőszék szerint az M7-es autópálya Budapest-Zamárdi közötti szakaszának felújítása során alkalmazott feltételrendszer nem teremtette meg a lehetőségét a gazdaságos munkának. Egy pozitívumot talált a szervezet: a felújítási munkákat folyamatosan végezték.

Az alkalmazott feltételrendszer – a vállalkozásba adás módja, a finanszírozási konstrukció, a szerződéses árak kialakítása, a szerződéses feltételek és a technológia – nem teremtette meg az M7-es autópálya gazdaságos felújításának lehetőségét a Budapest-Zamárdi közötti szakaszon – állapította meg az MTI-hez eljutatott vizsgálatában az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A beruházás 72,4 milliárd forintba került.


A finanszírozásában a Magyar Fejlesztési Bank kapott meghatározó szerepet. Ebben a struktúrában az állam tulajdonosi érdekeit képviselni hivatott ágazati szakmai irányítás és felügyeleti ellenőrzés szerepe 2002. év végéig formális volt – rögzíti az ÁSZ jelentés.


A beruházásnál nem volt közbeszerzés, a vállalkozási szerződéseket versenyeztetés nélküli kötötték, így nem érvényesült a verseny árleszorító hatása. Az átalányáras szerződéstípus elsődleges alkalmazása nem nyújtott megfelelő garanciát a közpénzek átlátható felhasználásához. A leszerződött technológia nem vált be a kivitelezés megkezdésekor, ezért azt megváltoztatták, azonban emiatt a szerződések műszaki tartalmát és az árat nem módosították.


Az ÁSZ megállapítja: a Nemzeti Autópálya Rt. könyveiben szereplő 72,4 milliárd forintos összeg 1 milliárddal több volt, mint a beruházás Budapest-Zamárdi szakaszát ténylegesen érintő része. Ez a különbözet abból adódott, hogy az említett szakasz ráfordításainak elszámolásakor olyan tételeket is figyelembe vettek, amelyek egyértelműen a Zamárdi-Letenye szakaszhoz tartoznak, így elszámolásuk nem felel meg a számviteli törvényben leírtaknak. Az M7-es autópálya további szakaszához tartozó ráfordítások e szakaszra történt elszámolásával az államháztartás 1 milliárddal több hitelt vállalt át, mint amennyi indokolt volt.


Az autópálya tervezésekor az élettartamot az ajánlott 20 év helyett – üzemeltetői hozzájárulással – a burkolat-megerősítések esetében a minimálisan még elfogadható 10 évben határozták meg. Ez a bekerülési költségek szempontjából megtakarítást eredményezett, de a felújítási ciklusidő tervezését és fenntartását tekintve, hosszabb távon költségnövelő – olvasható a vizsgálat összefoglalójában.


Mindebből az ellenőrzés arra a következtetésre jutott, hogy az alkalmazott feltételrendszer – beleértve a vállalkozásba adás módját, finanszírozási konstrukciót, a szerződéses árak kialakítását, a szerződéses feltételeket és a technológiai megvalósítást – nem teremtette meg a gazdaságos megvalósítás lehetőségét.


Pozitívum viszont – állapítja meg az ÁSZ -, hogy az M7 autópálya felújítása volt az első Magyarországon, amelyet forgalom-elterelési korlátok mellett, folyamatosan végeztek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik