Belföld

Mi legyen a színlelt munkaszerződéssel alkalmazottakkal?

Körülbelül 45-60 ezerre becsülhető azok száma, akiket színlelt szerződéssel, vagy vitatható vállalkozói státusban alkalmaznak - állapítja meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban a témakörről készített előterjesztés.

A kidolgozott koncepciót kedden vitatta meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaerő-piaci bizottsága. Az előterjesztés szerint az idén már nem, csak jövőre kerül sor az önfoglalkoztatás esetleges szabályozására, az már biztos viszont, hogy ezt a feladatot nem lehet egy törvény keretei között megoldani.

A szükséges elemzéseket a szakminisztériumi javaslat szerint 2004. március, illetve május végéig kell majd elvégezni. A határidőkről a kormány dönt majd. A tervezetet már elküldték tárcaegyeztetésre, de még nem érkeztek vélemények – mutatott rá a foglalkoztatási minisztérium képviselője.

Az előterjesztés szerint tavaszig elkészülnek az egyes jogviszonyok szerinti adó- és járulékszabályokra, az esetleges kedvezményekre, a költség-elszámolási lehetőségekre vonatkozó elemzések. Foglakoznak azzal is, hogy az egyes jogviszonyok szerint adózók miként vesznek részt a társadalmi közteherviselésben.

Az előterjesztés utal arra, hogy szükség esetén javaslatot kell kidolgozni a közteherviselés szabályainak módosítására is. Dönteni kell arról, hogy a tipikustól eltérő szakma- és foglalkozásspecifikus munkavégzésekre kell-e külön önfoglalkoztatói szabályozás vagy a jelenlegi szabályokat kell módosítani. A szaktárcák megvizsgálják, hogy területükön vannak-e olyan jogviszonyok, amelyek ilyen szabályozást igényelnek.

Tavaszig a tervek szerint a munkaadók és a színlelt szerződéssel foglalkoztatottak egy moratórium lehetőségeit is igénybe vehetik. Amennyiben 2004. március végéig – más elképzelések szerint június végéig – a tényleges munkavégzéssel összhangban álló szerződéssé alakítják át a színlelt szerződést, nem kell megfizetniük a korábbi adó- és járulékkülönbözetet, ezt követően már feltehetően az új szabályok lesznek érvényben. A színlelt szerződéseket nem csupán a munkaügyi felügyelők, hanem az APEH is ellenőrzi – mutat rá egyebek között az előterjesztés.

Megjegyzi: a munkaügyi felügyelőknél hatályban van év végéig egy moratórium. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjének körlevele szerint ha a felügyelők színlelt szerződést tapasztalnak, s felszólítják az érdekelteket az átalakításra, akkor első esetben lehetőség szerint nem kell alkalmazniuk a munkaügyi bírságot. Amennyiben viszont egy újabb ellenőrzés során is még fennáll a színlelt szerződés, a mentesség már nem érvényes.

A vita során a munkavállalói oldal egyebek között hangsúlyozta: nem fognak támogatni olyan megoldást, amely egyes szakmáknál, foglalkozásoknál a speciális önfoglalkoztatói szabályokkal együtt az általánosnál kedvezőbb adó- és járulékkötelezettségeket határoz meg. Ez elfogadhatatlan a többi szakma részéről.

A munkaadói oldal pontosabb definiálhatóságot hiányolt, amihez viszonyítva kell majd megkülönböztetni, meghatározni a speciális önfoglalkoztatói formát – vetette fel az oldal szóvivője. A munkaadók sem támogatták az általánostól eltérő adó- és járulékszabályokat. Ez esetben ugyanis azok is ezt a formát választanák, akiknek tevékenysége nem indokolja az önfoglalkoztatói státust – hangsúlyozta az oldal szóvivője.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.