Belföld

Magyarországot is érinti az EU közlekedési fejlesztése

admin
admin

2003. 10. 10. 09:38

Magyarországot közvetlenül négy projekt érinti abból a 29 nagyszabású programból, amelyekre az Európai Bizottság tett javaslatot a transz-európai közlekedési hálózatok (TEN-T) továbbfejlesztése érdekében - mondta az MTI-nek csütörtökön a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium integrációs ügyekért is felelős helyettes államtitkára.

Kazatsay Zoltán az EU-tagállamok és a csatlakozó országok közlekedési minisztereinek Luxembourgban tartott tanácsülésén vett részt, amelyen Loyola de Palacio asszony, a bizottság alelnöke ismertette a TEN-T-vel kapcsolatos javaslatokat. A Magyarországot érintő projektek között szerepel a Budapest és Szlovénia közötti vasútvonal fejlesztése.

A IV. számú transz-európai folyosóval kapcsolatos tervek része a Budapest és a román határ közötti autópálya fejlesztése, amely a magyar elképzelések szerint a bizottsági javaslatban szereplő végső határidőnél, 2020-nál jóval korábban, még 2010 előtt megvalósulna. Ugyancsak a IV-es folyosóval, ezen belül a Bécs és Budapest közötti vasúti kapcsolattal függ össze az a program, amely a határtérségben irányozza elő újabb vasúti lehetőségek kialakítását.

Ez szakértői egyeztetések szintjén már meg is kezdődött. Bekerült végül a projektek közé a Duna hajózhatóságának a folyó teljes magyarországi szakaszára történő biztosítása is. A brüsszeli bizottság a múlt héten hagyta jóvá a 29 kiemelt programot tartalmazó fejlesztési tervet, amelyet 2020-ig kellene megvalósítani, összesen mintegy 220 milliárd eurós költségvetéssel.

Az EU végrehajtó intézményének véleménye szerint a teljes beruházási összegnek mintegy 20 százalékát a magánszektor adhatná, a fennmaradó hányadot pedig a nemzeti, illetve közösségi költségvetésekből fedeznék. A magánszféra érdekeltségének növelése céljából ugyanakkor a bizottság azt is javasolta, hogy a határokon átnyúló projektek esetében a közösségi támogatás megengedhető hányadának felső határát a jelenlegi 10 százalékról növeljék 30 százalékra.

Kazatsay Zoltán szerint a tagállamok egyértelműen támogatnák ezt, de többen felhívták a figyelmet arra, hogy a közfinanszírozási hányad emelése nem mehet a stabilitási és növekedési paktumban szereplő előírások tiszteletben tartásának rovására. A bizottságnak feltett szándéka, hogy elérje a 30 százalékos hányad elfogadtatását, illetve a hozzá szükséges pénzügyi fedezet megteremtését.

Ez azonban már csak a 2007-től kezdődő következő költségvetési időszakban lépne érvénybe. Magyarország az őt érintő projektek megvalósításának ütemtervét már korábban elkészítette, és a bizottsági javaslatot előkészítő magas szintű szakértői csoportnak is jelezte, milyen menetrendet tervez.

A bizottsági elképzelések szerint a programban szereplő projektek többsége 2007 és 2015 között valósulna meg – fűzte hozzá az államtitkár-helyettes. A luxembourgi tanácsülésen Magyarország azt kérte, hogy a 2006-ig terjedő időszakban a kohéziós alap forrásait ne csak a magas szintű szakértői csoport jelentésében szereplő projektek finanszírozására lehessen felhasználni.

Eddig ugyanis a kohéziós alap csak a TEN-hálózathoz kapcsolódó programok finanszírozására volt felhasználható, de a mostani bizottsági előterjesztésből még egy ilyen értelmű szigorítási szándék is kiolvasható volt. Kazatsay Zoltán szerint uniós részről meglehetősen pozitívan fogadták a magyar felvetést, amelyhez egyébként más csatlakozó országok is felsorakoztak. Hasonló kérést fogalmazott meg Magyarország a strukturális alapokkal kapcsolatban is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Velence, 2018. szeptember 12.
Lázár János érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség háromnapos kihelyezett ülésére egy velencei szállodába 2018. szeptember 12-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.