Az MSZP-n belül vita alakult ki arról, hogy magasabb államháztartási hiányt kellene engedni jövőre, és az így keletkező forrásokat szociális célokra fordíthatná a kormány, teljesítve a választóknak tett ígéreteket.
Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank elemzője elmondta: önmagában egy 100 milliárdos hiánynövekedés nem okozna gondot, tekintve, hogy a piac most is ezzel kalkulál. Félő azonban, hogy amennyiben már a tervek és a deklarációk szintjén is elvetik az eredeti elképzelést, akkor a tényleges hiány 100 milliárdnál nagyobb is lehet.
A hiány növelésének pedig nagyobb lehet az ára annál, minthogy a kormány a megszorításokkal népszerűséget veszít. A deficit növekedése ugyanis romló tendenciát jelezne, ami a befektetők szemszögéből nézve semmiképpen sem kedvező. “Nem érdemes visszaélni a befektetők bizalmával, hiszen a pénzpiacokon most fennálló egyensúly nagymértékben annak a következménye, hogy a piac hisz az euróövezethez való csatlakozásban” – mondta.
Hozzátette: a reálgazdasági mutatók alapján akár a jelenleginél lényegesen gyengébb forintárfolyam és magasabb kamatszint is adódhatna. Az elemző az euró bevezetésének kritériumai közül az egyik legnehezebben teljesíthetőnek éppen az államháztartási hiány csökkentését tartja a piac.
“A 2008-as csatlakozáshoz 2006-ra a GDP 3 százalékára kellene csökkenteni a hiányt, ami éppen a kormány eddigi gazdaságpolitikája miatt nehezen elérhetőnek tűnik. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 2006 választási év lesz” – mondta. Az elemző úgy gondolja, az osztogató politika hosszú távon nem tartható. Megítélése szerint a kormány jelenlegi döntései ad hoc jellegűek, és hiányzik a hosszú távú, jövőbe mutató gazdaságpolitikai stratégia.
Mihálovits Zsolt úgy véli, nem bevételnövelésre lenne szükség, hanem a kiadások visszafogására. Ennek egyik forrása lehet a bérkiáramlás visszaszorítása a közszférában. Nem véletlen, hogy a piac nagyon pozitívan fogadta a közszférában tervezett létszámleépítések bejelentését – hangsúlyozta.
Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint az államháztartási hiány növelésével kapcsolatos megnyilatkozások a piaci megítéléshez való közelítést jelentik, mivel a piaci konszenzus szerint a hiány mind az idén, mind jövőre jóval magasabb lesz annál, mint amit a PM tervez. Hozzátette: a Raiffeisen előrejelzése a GDP 4,5 százalékára teszi 2004-ben az államháztartás hiányát.
Hozzátette: a kormány egyrészt a népszerűségét szeretné növelni, ugyanakkor az eurózónához való csatlakozás iránti elkötelezettsége miatt nagyon fontos, hogy a költségvetés hiányát leszorítsa. “Célszerűbb lenne most ragaszkodni az erősebb megszorításokhoz, ugyanis valószínűnek látszik, hogy a 2006-os választási évben a kormányzati kiadások növekedése miatt nem lesz tartható az arra az évre előirányzott 3 százalékos hiány” – hangsúlyozta.
Lányi Bence elmondta: a befektetők most is szkeptikusak a hiány tarthatóságát illetően, és ezt csak tovább fokozná a kormány ilyen értelmű nyilatkozata. Véleménye szerint egy ilyen lépés rövid távon heves piaci reakciókat okozhat, hosszabb távon pedig kitolhatná az eurózónához való csatlakozás dátumát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
