Belföld

Az elemzők a PM-nél nagyobb nagyobb költségvetési hiánnyal kalkulálnak a jövő évre

Az elemzőket nem lepné meg, ha az államháztartás GDP arányos hiánya jövőre magasabb lenne a Pénzügyminisztérium által kijelölt 3,8 százaléknál, az elemzők többsége ugyanis 2004-re ennél magasabb, 4,5 százalékos deficittel számol, ami mintegy 100 milliárd forinttal több annál, mint amennyit a PM vár.

Az MSZP-n belül vita alakult ki arról, hogy magasabb államháztartási hiányt kellene engedni jövőre, és az így keletkező forrásokat szociális célokra fordíthatná a kormány, teljesítve a választóknak tett ígéreteket.

Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank elemzője elmondta: önmagában egy 100 milliárdos hiánynövekedés nem okozna gondot, tekintve, hogy a piac most is ezzel kalkulál. Félő azonban, hogy amennyiben már a tervek és a deklarációk szintjén is elvetik az eredeti elképzelést, akkor a tényleges hiány 100 milliárdnál nagyobb is lehet.

A hiány növelésének pedig nagyobb lehet az ára annál, minthogy a kormány a megszorításokkal népszerűséget veszít. A deficit növekedése ugyanis romló tendenciát jelezne, ami a befektetők szemszögéből nézve semmiképpen sem kedvező. “Nem érdemes visszaélni a befektetők bizalmával, hiszen a pénzpiacokon most fennálló egyensúly nagymértékben annak a következménye, hogy a piac hisz az euróövezethez való csatlakozásban” – mondta.

Hozzátette: a reálgazdasági mutatók alapján akár a jelenleginél lényegesen gyengébb forintárfolyam és magasabb kamatszint is adódhatna. Az elemző az euró bevezetésének kritériumai közül az egyik legnehezebben teljesíthetőnek éppen az államháztartási hiány csökkentését tartja a piac.

“A 2008-as csatlakozáshoz 2006-ra a GDP 3 százalékára kellene csökkenteni a hiányt, ami éppen a kormány eddigi gazdaságpolitikája miatt nehezen elérhetőnek tűnik. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 2006 választási év lesz” – mondta. Az elemző úgy gondolja, az osztogató politika hosszú távon nem tartható. Megítélése szerint a kormány jelenlegi döntései ad hoc jellegűek, és hiányzik a hosszú távú, jövőbe mutató gazdaságpolitikai stratégia.

Mihálovits Zsolt úgy véli, nem bevételnövelésre lenne szükség, hanem a kiadások visszafogására. Ennek egyik forrása lehet a bérkiáramlás visszaszorítása a közszférában. Nem véletlen, hogy a piac nagyon pozitívan fogadta a közszférában tervezett létszámleépítések bejelentését – hangsúlyozta.

Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint az államháztartási hiány növelésével kapcsolatos megnyilatkozások a piaci megítéléshez való közelítést jelentik, mivel a piaci konszenzus szerint a hiány mind az idén, mind jövőre jóval magasabb lesz annál, mint amit a PM tervez. Hozzátette: a Raiffeisen előrejelzése a GDP 4,5 százalékára teszi 2004-ben az államháztartás hiányát.

Hozzátette: a kormány egyrészt a népszerűségét szeretné növelni, ugyanakkor az eurózónához való csatlakozás iránti elkötelezettsége miatt nagyon fontos, hogy a költségvetés hiányát leszorítsa. “Célszerűbb lenne most ragaszkodni az erősebb megszorításokhoz, ugyanis valószínűnek látszik, hogy a 2006-os választási évben a kormányzati kiadások növekedése miatt nem lesz tartható az arra az évre előirányzott 3 százalékos hiány” – hangsúlyozta.

Lányi Bence elmondta: a befektetők most is szkeptikusak a hiány tarthatóságát illetően, és ezt csak tovább fokozná a kormány ilyen értelmű nyilatkozata. Véleménye szerint egy ilyen lépés rövid távon heves piaci reakciókat okozhat, hosszabb távon pedig kitolhatná az eurózónához való csatlakozás dátumát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.