A prognózis szerint az egyensúly romlása lassul, az infláció viszont enyhén emelkedik, a kamatok az utolsó negyedévben valamelyest csökkenhetnek.
Az infláció a következő hónapokban az energia-áremelés, az aszályos időjárás, a forint gyengülése és az alacsony tavalyi havi indexek miatt tovább gyorsul, éves átlagban azonban kisebb lesz a tavalyi 5,3 százaléknál, várhatóan 4,8 százalék körül alakul – áll a prognózisban.
Az államháztartási hiány gyarapodása lassul, az éves deficit azonban így is a GDP 5,3 százaléka körül valószínű.
A pénzpiacon a helyzet lassan stabilizálódik, kamatcsökkenés azonban csak az év vége felé, a jelenlegi árfolyam tartóssá válása és egy kellően szigorú jövő évi költségvetés elfogadása esetén várható – vélik a kutatók.
Az ipar változatlanul exportorientált pályán halad, az első hat hónapban az export 6 százalékkal, a belföldi értékesítés alig 1 százalékkal nőtt. Gyorsan, 10 százalék körüli ütemben emelkedett a villamos gépek és műszerek valamint a járművek gyártása.
A legnagyobb – több mint 20 százalékos – visszaesést a cipőiparnak kellett elkönyvelnie.
Az építőipar termelése többhónapos csökkenés után májusban és júniusban is nőtt, de szintje az első félévben így is jóval elmarad a tavalyitól. Ennek oka főleg az állami (és önkormányzati) intézmények forráshiánya, illetve az üzleti beruházások lassú élénkülése.
A külkereskedelmi statisztikában továbbra sem tükröződik az ipari kivitel gyors növekedése – állapítja meg a jelentés. A külkereskedelmi hiány emelkedését főleg a bérmunka-export visszaesése, illetve az energia- valamint a fogyasztási célú import bővülése magyarázza.
A folyó fizetési mérleg hiánya magas, júniusban csaknem 600 millió eurós deficit keletkezett. Ezen belül azonban a külkereskedelmi hiány kisebb, az idegenforgalmi aktívum nagyobb az előző hónapokban tapasztaltnál. A júniusi magas deficit alapvetően a profitok és kamatok – ebben a hónapban szokásos – külföldre utalásának következménye – említik meg.
Ugyanakkor modernizációs és finanszírozási szempontból is kedvezőtlennek nevezi az összeállítás a beáramló külföldi tőke minimális mennyiségét. Hozzáteszik azonban, hogy a második félévben a privatizációs folyamat újraindulása, az elmúlt hónapban bejelentett befektetési döntések megvalósulása és az EU-csatlakozás előtti érdeklődés hatására a tőkebeáramlásban javulás várható. Ennek ellenére a nettó külföldi adósság így is nő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
