Franciaországban tízezren haltak meg a nyár szokatlan forrósága miatt, s egész Nyugat-Európa most készíti a számvetést arról, hogy a máskor csak kellemetlen meleg idő most milyen súlyos veszteségeket okozott.
Fekete statisztikák
A forró nyár már július végéig ötszáz-ezer holland halálát okozta, a holland statisztikai hivatal, a CBS adatai szerint volt olyan hét, amikor 200-an haltak meg a hőség következtében. Az augusztusi statisztika is hasonlóan fekete lesz. Hivatalos adatok hiányában a nagyobb temetkezési vállalatok támasztják alá a statisztikai hivatal becslését: tapasztalatuk szerint 20 Celsius fok felett minden egyes foknyi hőmérséklet-emelkedés 25, a meleggel összefüggésbe hozható halálesetet okozott.
Az idősek későn veszik észre
Szakértők sora kezdte meg annak elemzését, hogy miért volt ilyen súlyos következménye a nagy melegnek. Az orvosok szerint az egyik legfontosabb ok az, hogy az idősebb emberek – a fiataloktól eltérően, – nem érzik időben a szomjúságot, így a kiszáradás és az ennek következtében fellépő végzetes sokk őket sokkal jobban veszélyezteti. A hűvös fuvallatokat a szakértők a melegnél is veszélyesebbnek tartják, hiszen a szívproblémákkal küszködők a ilyenkor is ki vannak téve az esetleges szívrohamnak, ám kevésbé védekeznek a meleg ellen.
A statisztikai hivatal munkatársai térségekre lebontva szeretnék összehasonlítani a halálesetek előfordulási arányát, ugyanis a különböző térségek közt 10 Celsius foknyi eltérés is mérhető.
A hőséghullámot Franciaországban több mint 10 ezer halálesetért tették felelőssé augusztus első három hetében. A 40 Celsius fok feletti értékeket mutató hőhullám a francia egészségügy hiányosságait is felfedte, Jacques Chirac francia államfő reformot ígér, a kormány pedig vizsgálatot indít a természeti katasztrófa kezelésének ügyében.
Veszélyben az áramellátás
A holland meteorológiai intézet, a KNMI szerint szeptember elején sem csökken számottevően a hőmérséklet Hollandiában. A hőmérő higanyszála biztosan jóval felette marad a 20 Celsius foknak, és az eső kialakulásának esélye csupán 30 százalék.
A meleg idő kontinens-szerte gondot okozott az élet szinte minden területén, a közlekedésben, a közellátásban, a mindennapi munka során, illetve a regenerálódás, a normális pihenés megnehezítésével. A legsúlyosabb fenyegető veszélyt az jelentette, hogy az atomerőműveket sokhelyütt nem tudták hűteni a víz hiánya, illetve felmelegedése miatt. (A romániai Cernavoda atomerőmű egyes blokkját le is kellett állítani.) Augusztus 11-én a holland hatóságok úgynevezett vörös riadót vezettek be az áramellátásban, és arra kérték a lakosságot, hogy takarékoskodjon az árammal. A krízishelyzet azóta elmúlt és a rendszert a „zöld készültségbe” helyezték vissza.
