Belföld

HR a közszférában – egyre terjed, mégsem hatékony

admin

2003. 07. 09. 16:45

Eddig egyetlen kormánynak sem sikerült az állami szervek működését hatékonyabbá tennie, pedig a diplomás minimálbér bevezetésével vonzóak lettek ezek az állások a jó képességű munkavállalók számára.

A közszférában tevékenykedők feladatainak, és szigorúan ezzel összefüggően ösztönzésüknek a kérdése már a nyolcvanas évek vége óta fejfájást okoz az éppen kormányzó pártoknak és szakértőiknek. A rendszer karcsúsítását és átláthatóbbá tételét a legutóbbi választáskor Medgyessy Péter kormánya is megígérte. Az idei első negyedéves adatokból azonban inkább szolid létszámnövekedés olvasható ki, miközben a közszféra bérei is jelentősen emelkedtek.


Több mint 800 ezer ember


A több mint 800 ezer embert számláló közszféra az alkalmazásban álló magyar állampolgárok közel húsz százalékát foglalkoztatja. A béremelések óta lassan minden szervezeti egységre ki lehet tenni a megtelt táblát. Ugyanakkor alig hallani arról, hogy mi történt a szektor hatékonyságának növelése érdekében.










Alkalmazásban állók számának változása
2002/I. negyedév – 2003/I.
2002/I. negyedév
2003/I. az előző évhez képest
Közszféra:
800 ezer fő
101,5%
Versenyszféra:
1,879 millió fő
99,3%
Az átlagbérek változása 2003. I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest:
Költségvetési szféra:
136 e Ft
129,2 %
Versenyszféra:
116 e Ft
113,3%
Forrás: KSH 2003. március – májusi adatai



Bonyolult szervezet, hozzá nem értő köztisztviselők?

Bokros Lajos pénzügyminiszterként a kilencvenes évek közepén egyenesen úgy fogalmazott, hogy kedve lenne kiemelt bérezéssel csak azt a néhány kollégát megtartani, akik a hátukon cipelik a minisztériumokat. Majd hozzátette, hogy ezzel az intézkedéssel összhangban szigorúan megtiltana minden külső munkavégzést. A Transparency International országjelentéseiben a magyar helyzet egyik kritikus pontja ma is a közszféra átláthatatlansága, a finanszírozási, bérezési rendszerek túlzott összetettsége.

A kétezres évvel a köztisztviselői szférában elindított bér- és ösztönzésmenedzsmentbeli változások a kormányváltás után a közalkalmazotti (népszerű, ám téves nevén pedagógus-) béremeléssel folytatódtak tovább. A legfrissebb módosításon a köztisztviselői törvény esett át, 2003. július 1-i hatállyal. Ebben a módosításban markánsabban jelennek meg a juttatások emelésén kívül egyéb, valóban a közszféra szakmai felkészültségét és erkölcsi megbecsülését célzó módosítások.

 Csinovnyikok a XXI. században

Ildikó 30 év körüli szociológus, az egyik minisztérium módszertani háttérintézményében tevé-kenykedik. Mint elmondta, a pa-pírmunka értelmetlenül nyomasz-tó súlya elől, a közszolgálati rendszerben elfogadott egyetlen kultúrált menekülési utat válasz-totta, posztgraduális képzésre iratkozott be. Az újabb diploma megszerzésétől nem szakmai munkájának érdekesebbé válá-sát reméli, csak azt, hogy sikerül megőriznie az egyetemi időszak alatt kialakult szakma iránti elkö-teleződésének csíráit. Munkájá-nak haszontalansága lelkileg na-gyon megviseli: „Amit ma javas-latként leírunk, azt holnap mi magunk, vagy a szomszédban ülő kollégáink véleményezik. Utána jövőre újra leírjuk mindezt. Az egyetemen még azt gondoltuk, valóban kellenek a fiatal szakemberek és munkánk során szakmai gazdagodásunk mellett másoknak is segíteni tudunk majd.”

Kafka kastélya – merre van a kijárat?

Ugyanakkor mindezen pozitív változtatásokkal egyetemben a szféra szakmai gyakorlóterepként még mindig nem éri el a pálya- és karrierkezdő fiatalok által áhított szintet. Ennek a problémának a megoldására a különböző közigazgatási, közszolgálati szervek egyre újabb, a versenyszférától ellesett HR rendszereket állítanak csatasorba a megfelelő jelöltek elcsábítására.

2001 óta kísérleti jelleggel működik a köztisztviselők teljesítményértékelése, amely a versenyszférában már bizonyította hatékonyságát. Az egészségügyben és az oktatásügyben az elmúlt években kialakult a pontrendszerszerű szakmai továbbképzések rendszere. Ezek értelmében adott munkakör ellátásához szakképzettség, szakmai gyakorlat, szolgálati idő szerint bizonyos számú „továbbképzési pontot” kell szerezni az állás megtartásához.

A legtöbb minisztériumban jelenleg is futnak az úgynevezett „mérnökóvoda” programok, amelyek keretében pályakezdő szakembereknek lehetőséget adnak egy–egy minisztérium teljes struktúrájának a megismerésére. A felvételről szóló döntést általában csak ezt követően fél-egy évvel később hozzák meg.

 Kulcsszempontok a közszféra humánerőforrásának minőségi rendezésében:

•  A közalkalmazotti és köztisztviselői törvény harmonizációja, az egységes közszolgálati törvény kidolgozásakor az eltérő közszolgálati funkciók megkülönböztetése a törvényben. 
•  A közhatalmi (kényszerítő) és a közszolgálati (szolgáltató) szerepkörök elkülönítése 
•  A közszolgálat egészére jellemző nyelvtudás és számítógépes írástudás hiányosságainak pótlása, valamint a megszerzett tudás valódi felhasználtatása, gyakoroltatása a dolgozóval. 
•  A „papír” helyett az „élő”, aktuális szaktudás megfizetése. (például a tíz éve szerzett nyelvvizsga helyett a vizsga nélkül is tárgyalóképes kolléga anyagi megbecsülése) 
•  A bérezési rendszerben az ösztönzésmenedzsment, a kvázi-piaci megoldások kialakítása.

Végre itt is van túljelentkezés

A tavalyi közalkalmazotti, valamint a két évvel ezelőtt elindított és idén nyáron befejezett köztisztviselői béremelés bizonyos szemszögből nyilvánvalóan elérte a célját. A legtöbb közszférában dolgozó személyügyes válogathat a jelentkezők közül. A korábban alig kedvelt középiskolai tanári állásokra több jelentkező is van egyszerre. A középfokú végzettséget igénylő közszférabeli állások betöltetése sem okoz komoly gondot. Persze vannak kivételek, a három műszakban dolgozó osztályos nővér a megemelt bérrel sem került fel a munkakeresők
„top ten”-jébe.

A feltöltött pozícióknál idén leginkább a financiális háttérhiány okozza a mindennapos gondokat. A jelentős béremelések után a kiemelkedő szakmai színvonalú munkatársak bérezésére már nem vagy csak alig maradt forrás. Nem véletlenül kontrázta meg Demszky Gábor az Ágh Attila vezetésével működő egységes közszolgálati reformon dolgozó IDEA csapatának javaslatait, mondván fizetne a települési, regionális önkormányzat többet, amint a törvényalkotó hozzárendeli a szükséges forrásokat is a végrehajtáshoz.

Miközben a látványos béremelések időszaka a jelenlegi és az előző kormányzat részéről is lezárult, valójában nem alakult ki társadalmi vita a közszféra méretéről, hatékonyságáról, a felhasználói, állampolgári igények pontosabb meghatározásáról.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Schizophrenia disease concept. LSD feeling abstraction.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.