Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint – melyből a hétfői Magyar Hírlap adott ízelítőt – Magyarországon 126 veszélyesnek minősülő üzem működik. Ezek közül, figyelembe véve az alkalmazott technológiát, továbbá a felhasznált, illetve tárolt tűz- és robbanásveszélyes anyagok mennyiségét, összesen ötvenet minősítettek “felső küszöbértékűnek”, azaz kiemelten veszélyes üzemnek. A 126-ok közé tartozó cégeknek, melyek zömmel üzemanyag-tárolással, finomítással, növényvédőszer-gyártással és energiatermeléssel foglalkoznak, július 1-jéig kellett biztonsági jelentéseiket eljuttatniuk a főigazgatósághoz.
Nagy úr az uniós normakényszer
A veszélyesek élbolya
Anthera Kft. – Városföld Termofarm Kft. – Lakitelek Hunguard Glass – Orosháza Agrokémia Békéscsaba – B.csaba Mol Tiszai Finomító – Tiszaújváros BC-KC Formalin – Kazincbarcika TVK Rt. – Tiszaújváros BorsodChem Rt. – Kazincbarcika Francia-Magyar Finomkémiai Kft. – Kazincbarcika
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint az érintett cégek által benyújtott dokumentációk értékelése még nem fejeződött be. Annyit azonban megtudtunk, hogy a főigazgatóság szakemberei eddig nem találtak olyan súlyos hiányosságokat, amelyek indokolták volna valamelyik üzem bezárását. Szakemberek szerint ez annak is tudható, hogy a legkockázatosabb létesítmények az utóbbi időben komoly technológiai beruházásokkal javították biztonsági feltételeiket. Annál is inkább rákényszerültek erre, mert az uniós csatlakozásig minden kiemelten veszélyes üzemnek nyilvánosságra kell hoznia biztonsági jelentését, és védelmi tervet kell kidolgoznia az esetleges környezetkárosító hatás elhárítására.
A környéken élőknek joguk van tudni
ÉMV: hírbe hozta a Greenpeace
Magyar, román, osztrák és angol Greenpeace aktivisták zárták le saját testükkel a sajóbábonyi Észak-magyarországi Vegyiművek (ÉMV) bejáratát tavaly novemberben. Kalovits Judit, a Greenpeace magyarországi irodájának szóvivője elmondta: mintegy húsz aktivistájukkal azt akarják elérni, hogy az ÉMV azonnal szüntesse meg az Európai Unió országaiban betiltott, az emberre mérgező anyagok és klórtartalmú vegyszerek gyártását. A Greenpeace szóvivője úgy nyilatkozott, hogy vizsgálataik szerint a New York-i székhelyű TRI csoporthoz tartozó ÉMV-ből mérgező anyagok kerülnek a Bábony patakba. Zakar Ferenc, az ÉMV humánpolitikai igazgatója elmondta, hogy cégüknél nem gyártanak az európai országokban és az Amerikai Egyesült Államokban tiltott vegyi anyagokat.
Vészhelyzet esetére szirénát ajánlanak
Saját tűzoltók kellenek
A katasztrófavédelmi főigazgatóság nemrég módszertani útmutatót állított össze a külső védelmi tervek kidolgozásához. Előírás, hogy a tervekben az összes veszélyforrást (földrengés, ár-, belvíz, nukleáris üzem stb.) is szerepeltetni kell. A riasztáshoz a Pakson és környékén bevált szirénás rendszert ajánlják. A mentésnél elsőként a tűzoltókat vethetik be, a legveszélyesebb üzemeknek az év végétől saját tűzoltóságot kell működtetniük. (Néhány üzemnek, például a TVK-nak már jelenleg is van ilyen szervezete.)
A hatóság a veszélyes üzemek körül úgynevezett veszélyességi övezeteket fog kijelölni, s ezeket a települések rendezési terveiben rögzíteni kell. Az övezethatáron belül építési korlátozásokat vezetnek be, így például közösségi célú létesítmények (iskolák, sportcentrumok, kórházak stb.) a jövőben nem létesülhetnek az üzemek környékén. Vészhelyzet esetére a főigazgatóság a szirénás riasztást és katasztrófahelyzetben elsőként az elzárkózást ajánlja. A kimenekítés, kitelepítés mint végső megoldás szerepel a tervekben. Ennek elsősorban azokon a településeken – Balatonfűzfő, Pétfürdő, Budapest egyes kerületei – lehet jelentősége, ahol a veszélyforrás és a lakóövezet között nincs nagyobb távolság.
