Tisztelt Rózsa Ágnes Asszony!
Gyászol a köztársaság. Tudom, a részvétnyilvánítások nem enyhíthetik egy család fájdalmát. Akkor sem, ha a miniszterelnök biztosítja Önt és szeretteit a köztársaság polgárainak együttérzéséről. Külföldön ért utol a tragikus hír, hogy Veszprémben kegyetlen és embertelen rablótámadás áldozata lett egy postás, Fódi János György, aki éppen nyugdíjasok pénzét kézbesítette.
Az elmúlt két napban feleségemmel együtt követtük a híradásokat, szorítottunk gyógyulásáért.
Kérem, fogadja őszinte részvétünket. Osztozunk családja fájdalmában, együttérzéssel gondolunk férje édesanyjára, Anna nénire, akit a lapok tudósításaiból ismerünk, és az édesapjukat, nevelőjüket elvesztő gyerekekre.
Szeretném, ha tudná, hogy nincs az országban olyan polgár, aki ne osztozna most az Önök fájdalmában; aki ne gondolna az édesapjukat, nevelőjüket elvesztő Gáborra, Andrásra és Attilára; és aki ne ismerné az Ön férjének, Fódi János Györgynek a nevét. Nincs olyan szeglete Magyarországnak, ahol ne gyászolnák azt a bátor férfit, aki még sebesülten is a gondjaira bízott pénzt védte.
Tisztában vagyok azzal, hogy egy fiú, egy apa, egy férj elvesztését nem pótolhatja semmi, sem részvétnyilvánítás, sem utólagos igazságtétel. Mégis szeretném, ha tudná, hogy még a támadás napján felkértem Kovács Kálmán szakminiszter urat, hogy haladéktalanul jutassa el Önnek és családjának a kormány gyorssegélyét, illetve személyesen is kértem belügyminiszter asszonyt, hogy a rendőrség kiemelt ügyként kezelje az embertelen tettes kézre kerítését.
Miniszterelnökként és a köztársaság polgáraként meghajtom a fejemet férje emléke előtt.
Mély megrendüléssel,
Dr. Medgyessy Péter,
a Magyar Köztársaság miniszterelnöke
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
