Június 30-ától július 20-áig tart a kárpótlási jegyek utolsó csereakciója, amelynek során a jegytulajdonosok Forrás-részvényeket kapnak. A Forrás Rt. részvényeit rövidesen bevezetik a tőzsdére.
7-9 milliárd forintra becsüli a még forgalomban lévő jegyek együttes címletértékét Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese. Szerinte a Forrás-ügylettel ezt a mennyiséget döntően ki is lehet vonni a piacról. Éppen ezért ezt a mostanit az utolsó lehetőségnek szánja a kormányzat, több ilyen jegycserés tranzakciót nem tervez – hangsúlyozta László Csaba pénzügyminiszter.
Jegytörténet
A rendszerváltást követően, 1991-ben teremtődött meg a kárpótlási jegy intézménye, s a történet most, 12 évvel később végleg lezárulni látszik. Akkoriban több mint 140 milliárd forint címletértékű jegyet bocsátott ki a magyar állam részben itthon, részben pedig külföldön élő magyar családok számára. Az eltelt időszakban számos jegycserés privatizáció, lakás- vagy földszerzés, életjáradékra váltás szolgálta a jegyek kivonását, vagyis a tényleges kárpótlást, ám a legutóbbi, 1996-98-as jegycsere után (akkor a hat regionális áramszolgáltató részvényeihez juthattak a kárpótoltak) még mindig jelentős állomány maradt a lakosság kezében.
A csaknem 100 százalékban ÁPV-tulajdonban (2,6 százalékban a Nemzeti Tankönyvkiadó és 1,8 százalékban a Pannóniafilm Kft. birtokában) álló Forrás Rt. vagyonának 95 százaléka kerülhet most kistulajdonosok kezébe. A felkínált 8,6 milliárd forintnyi vagyonból 4,6 milliárdnyi „A” sorozatú törzsrészvény, 4 milliárdnyi pedig „B” sorozatú osztalékelsőbbségi részvény, amely szavazatra nem, de a névértékre vetített legalább 5 százalékos (50 forintos) osztalékra jogosít évente, így inkább a konzervatívabb befektetők részére ajánlott.
A névérték egyébként 1000 forint, akárcsak a kárpótlási jegyeké, ezért a jegycsere praktikusan 1:1 arányban történik. A közelgő tőzsdei bevezetés miatt szükségessé vált egyetlen „C” sorozatú (1 százalékos) osztalékelsőbbségi részvényt ugyanakkor csak készpénzben lehet jegyezni, a társaság mostani tulajdonosai ebben előnyt élveznek.
Kártyaleosztás
A jegyzők, igénylésük mértékéig, egyforma mennyiségű papírt kapnak. Vagyis egy egyszerű példán: ha egy ötven részvényt felkínáló cég papírjaiból hárman jegyeznek részvényt, „A” befektető csak tízet szeretne venni, „B” negyvenet, „C” pedig mind az ötvenet megvenné, akkor „A” tizet fog kapni, „B” és „C” pedig húszat-húszat, utána elfogynak a papírok.
A részvénykibocsátást a CA-IB értékpapír Rt. vezeti, ezen kívül a HVB Bank, a Postabank, az Inter-Európa Bank és a Takarékszövetkezeti Bank fiókjaiban, országszerte összesen 140 fiókban adhatják le igényeiket a jegytulajdonosok – mennyiségi korlátozás nélkül. Az utolsó jegyzési nap július 18. A jegyzés eredményéről még július utolsó hetében tájékoztatást ad a forgalmazó CA-IB Rt.
Ha a jegytulajdonosok több Forrás-részvényt igényelnek a felajánlott mennyiségnél, akkor az allokációnál a kártyaleosztás módszert követik, és előnyt élveznek az alanyi kárpótoltak. Ha az igénylés nem éri el a felkínált mennyiséget, a megmaradt Forrás-papírokat az ÁPV Rt. idővel értékesíti. A nyilvános értékesítés technikai részleteiről további információt a Forrás Rt. honlapján lehet olvasni.
A Forrás vagyona
Az 1997-ben létrehozott Forrás Rt. fő tevékenysége a vagyonkezelés, amit az államtól kapott tisztes portfólión „gyakorol”. Patonai József vezérigazgató elmondása szerint eddig több sikeres üzletet bonyolítottak le: az állami apportként kapott Borsodchem-csomagot 300 millió forint árfolymanyereséggel, a cukorportfóliót (a mátrai, a szerencsi és a szolnoki cukorgyárat) pedig 200 millió forint profittal adták el. Szintén az apportérték felett értékesítették a Pécsi Építő Rt.-ben, valamint a Zalai Agrár és Ipari Kft.-ben lévő tulajdonukat, 20, illetve 10 százalékos árfolyamnyereséggel. A cég likvid vagyona így jelenleg 7,25 milliárd forintra rúg. A társaság első öthavi, adózás előtti eredménye 300 millió forint, az év egészére 426 milliós adózás előtti profitot terveznek. Az ingatlanok és egyéb vagyonelemek eladásból további jelentős bevételre számítanak, így az idei pénzügyi eredményt legalább 900 millió forintra teszik.
A kárpótlási jegyek piacról történő kiszívásának reményén túl a Forrás-ügylet másik hozadékaként augusztus elején végre újabb tőzsdei bevezetésre kerülhet sor. Ilyen legutóbb 2001-ben történt, és már három éve tart a tömeges kivezetések folyamata a BÉT-en.
A Forrás-részvényekre most becserélhető kárpótlási jegy árfolyama hullámzó teljesítményt mutatott az elmúlt években. 1995-ben például jelentős esést láthattunk, a rákövetkező év azután ezt többszörösen ledolgozta: az árfolyam megnégyszereződött. A múlt esztendőben is kedvezett tulajdonosainak: a legjobban teljesítő tőzsdei részvényeket is megverte a jegy, kurzusának több mint kétszeres emelkedésével.
A tavalyi parlamenti választások után már beharangozott jegycseréhez közeledve újabb lendületet kapott az árfolyam, és végre áttörte a névértéknek megfelelő szintet, sőt májusban az 1300 forintot közelítette. Az utóbbi napokban kissé lejjebb csúszott (1200 forint alá), de a jegycsere vélhetően ismét pozitív irányba tolja az árfolyamot.
