A Heineken szerint az iraki háború, a SARS és a kedvezőtlen időjárás gátolta a sörértékesítést, ezért a csoport eladási adatai 2003 első
hat hónapjában a korábban várt szint alatt maradnak. Az időszak egyszeri tételek nélkül számított nettó profitját a tavalyi 330 millió euró körül valószínűsítik.
Hol van már a tavalyi jelentés?
Tiszta nyeresége 15 százalékos növekedését jelentette tavaly februárban a holland Heineken sörgyár, és akkor még további emelkedést is jósolt. Akkor az éves szintű tiszta nyereség, egyszeri tételek előtt, 715 millió euró volt – hajszállal elmaradva az elemzői átlagtól -, a 2000-es 621 millió euró után.
A világ negyedik legnagyobb sörgyárának közleménye beszámolt arról is, hogy a söreladás csökkenését tapasztalták kulcsfontosságú piacaikon, így az Egyesült Államokban, Görögországban, Franciaországban és Ázsiában. A csoport eredményére kedvezőtlenül hatott az euró erősödése és a nyugdíjköltségek emelkedése is.
Az áprilisban még éves profitnövekedést előrejelző sörgyár most nem adott éves prognózist, ugyanakkor a közleményben hangsúlyosan megjegyezte, hogy a söreladások a nyári hónapokban tetőznek. Így a 2003-as év egészére vonatkozó profit-előrejelzést, a megszokott módon, csak a féléves eredmények szeptember 10-ei közzététele után adják ki.
Amilyen kijózanítóan hatott a piacra, oly kevéssé lepte meg az elemzőket a Heineken közleménye. Az elmúlt másfél évben ugyanis a holland sörkonzorcium szinte ámokfutásszerű felvásárlási akciósorozatot vitt véghez. Ezek közül időben legközelebbi és a magyar piacot is közvetlenül érintő akvizíció az osztrák sörpiacot uraló BBAG többségi részesedésének megszerzése volt. A felvásárláshoz kapcsolódó régiós megállapodással a konszern piacvezetővé vált a kelet-közép-európai régióban. Az akvizíció nyomán a Heineken kezébe került a soproni és a martfűi sörgyár is.
Visszaestek a sörrészvények
A mostani hírek mind a Heineken, mind versenytársainak tőzsdei árfolyamát nagymértékben visszavetették. A Heineken részvénye 9,3 százalékkal 30,88 euróra zuhant – magával rántva a belga Interbrew és a dán Carlsberg árfolyamát is. Az Interbrew árfolyama három százalékkal, a Carlsbergé kilenc százalékkal esett – ez utóbbit az ázsiai egységének vezetőváltásával kapcsolatos piaci aggodalmak is lefelé nyomták.
Alig néhány hónappal korábban állapodott meg a Heineken a Forbes magazin milliomos listáján 327. helyet elfoglaló Luksic családdal az általuk birtokolt Karlovacka sörgyár megvásárlásáról. A legnagyobb horvátországi sörgyár megszerzése az 50 millió eurós vételáron túl megfigyelők szerint a dél-amerikai – azon belül is különösen a chilei és az argentin – piacról való lemondással is járt a Heineken részére. Ez annál is fontosabb volt a dél-amerikában erős Luksic csoport számára, mert a Heineken tavaly megjelent a közép-amerikai piacon: 56 millió dollár készpénzért megvásárolta a Cervecerias Brau-Panama sörgyárat.
Az efféle piacellenes megállapodások korábban sem voltak idegenek a nagy sörkonszernektől. Az elmúlt években az Európai Bizottság többször is foglalkozott a a dán Carlsberg és a holland Heineken cégek állítólagos, a versenyszabályokat sértő megállapodásával. A brüsszeli feltételezések szerint a két söripari cég a 90-es évek derekán olyan megállapodást kötött, hogy nem zavarják egymás piacait, s ezzel korlátozzák a versenyt.
Komáromi hídfőállás
A Heineken a kilencvenes évek elejétől lépett be az átalakulóban lévő kelet-európai piacokra. Elsőként a magyar lehetőségeket térképezte fel. Az akkor működő hét sörgyár közül a Komáromi Sörgyár Rt.-t (azóta Amstel Sörgyár Rt.) vásárolta meg. Először a részvények többségét szerezte meg a Heineken, majd néhány éven belül, további beruházások után, a teljes tulajdon holland kézbe került.
A versenypiaci jogszabályok persze aligha akadályozzák meg a sörpiaci fúziókat. Ezek mértékére jellemző, hogy a felvásárlási lázban égő Heineken – amely néhány hónapja az egyiptomban moniopolhelyzetbenm lévő Al Ahram Beverages Co. sörgyárért másfélszeres árat, 287 millió dollárt ajánlott, ráadásul készpénzben – az elmúlt két évben két helyett csúszott hátra a legnagyobb sörös cégek világranglistáján, s immár csak a negyedik.
