Belföld

Félénk gyerekből bátortalan felnőtt lesz?

admin
admin

2003. 06. 23. 17:41

Aki gyerekkorában félénk volt, nagy valószínűséggel felnőtt korában is az lesz. Agyműködése mindenesetre eltér a társaság- és újdonságkedvelő vagány társakétól.

Ma már a legtöbb személyiségpszichológus azt vallja, hogy az emberi személyiség részben biológiailag determinált, részben pedig a külső

környezet hatására alakul, formálódik. Az előbbi területen belül elsősorban a temperamentumvizsgálatokat kell megemlíteni.

A temperamentumok kutatásának egyik legrégibb területe az egyén új tárgyak, emberek, szituációk iránti viszonyulásának vizsgálata. Gátlás nélküli, társaságkedvelő gyerekek előszeretettel fedeznek fel ismeretlen dolgokat, a gátlásos gyerekek viszont félénkebbek, visszahúzódobbak az új emberekkel, szituációkkal szemben. A Harvard Egyetem kutatóinak legfrissebb tanulmánya szerint ez a viszonyulás az egész életre megmarad.

 Temperamentum

E fogalom alatt a pszichológusok azokat az örökletes személyiségvonásokat értik, amelyek már kora gyerekkorban fellelhetők. A temperamentum tehát olyan velünk született diszpozíciókat jelent, amelyek kiterjedhetnek az aktivitási szintre (mennyire energikus, gyors valaki?), a szociabilitásra (mekkora valakiben a társas együttlét iránti hajlam?) és az emocionalitásra (mennyire fogékony valaki a negatív érzelmekre, amilyen a düh, a félelem, a rossz közérzet?).  

Egy életre bátortalan?

A több évtizedes kutatás utolsó szakaszáról a Science magazin legutóbbi száma számol be. Jerome Kagan kutatásvezető és munkatársai húsz évvel ezelőtt két év körüli gyerekeket kategorizáltak aszerint, hogy félénkek vagy gátlás nélküliek voltak-e.

A gyerekeket 13 éves koruk körül újra megvizsgálták, arra voltak kiváncsiak, hogy temperamentumuk változott-e. Kilenc évvel később, körülbelül 22 éves korukban a kísérletben résztvevő fiatalok agyműködéséről funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) felvételeket készítettek, amelyeket összehasonlítottak egy 22 tagú kontrollcsoport eredményeivel. (Az ilyen vizsgálatok segítségével az agy lokális működési jellegzetességei – aktívabb vagy kevésbé aktív állapot – mérhetőek.)

Eltérő temperamentum – eltérő agyműködés

A kísérlet során arcsorozatokat mutattak a vizsgálatban résztvevőknek, amelyek között akadtak számukra ismerős és ismeretlen emberek fotói is. Az fMRI vizsgálat szerint a gyerekként félénk felnőttek agyában az amigdala, az érzelmi folyamatok neuronális szabályozásának kulcsfontosságú eleme sokkal nagyobb aktivitást mutatott.

Azoknál a felnőtteknél viszont, akik gyerekként társaságkedvelőek voltak, az amigdala-aktivitás jelentősen kisebb volt. Nem volt szignifikáns különbség a két csoport agyműködésében ismerősök képeinek láttán.

Megelőzni a felnőttkori pszichés zavarokat

Mivel a gátlásos gyerekek felnőttkorukban nagyobb valószínűséggel mutatnak neurózisos tüneteket (szorongás, depresszió), a kutatók szerint a felismerés révén nagyobb hangsúlyt lehet fektetni a megelőzésre. Felnőttek esetében rendszerint viselkedésterápiát és gyógyszeres kezelést ajánlanak, gyerekek esetében egyelőre nincs kiforrott eszköz.

A kutatás vezetői természetesen hangsúlyozzák, hogy a félénk temperamentum és a pszichés rendellenességek között nincs közvetlen kapcsolat. Nem determinisztikus viszonyról van szó, hiszen a környezeti hatások alapvetően képesek befolyásolni a személyiséget.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.