A Magyar Turisztikai Hivatal kampányt indított Londonban hazánk népszerűsítésére, de a tőzsde és a gazdaság bebizonyította, hogy más módon is fel lehet hívni hazánkra a figyelmet, nemcsak drága plakátokkal a metróban. Ámbár az valószínű, hogy ez a hírverés kevésbé tölti el jó érzéssel az alapkezelőket, és szintén igen költségesnek bizonyulhat.
Nemzetközi kitekintés
A nemzetközi piacok hangulatát továbbra is az optimizmus határozza meg, de ez most hidegen hagyja a magyar befektetőket. A tengerentúlról a vártnál kevesebb profit warning érkezett és a befektetők is optimistán tekintenek a Fed keddi ülése elé. A Fed várhatóan csökkenteni fogja irányadó kamatát a jelenlegi 1,25 százalékról, az a kérdés, hogy mennyivel. Egyesek szerint a kevesebb több, ugyanis ha csak 25 bázisponttal vág, akkor még marad helye egy újabb lépésre, s ez továbbra is biztonságérzetet adhat a befektetőknek – ellenben érheti a vád, hogy túl óvatos és fél a deflációtól. Az 50 bázispontos csökkentés révén ismét hatalmas mennyiségű pénzt pumpálhatnának a gazdaságba, de ha kimondják a bűvös szót, hogy „vége” a kamatcsökkentésnek, az akár fordítva is elsülhet.
Továbbra is nemzeti fizetőeszközünk gyengülése volt az események mozgatórugója. A forint további esése komoly riadalmat keltett a kötvénytulajdonosok körében, nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a korábbi 100 bázispontos jegybanki kamatemelés nem tette meg a hatását, tehát az MNB újabb lépésekre fog kényszerülni. A kötvénypiac a külföldi állampapír-tulajdonosok eladásai révén pillanatok alatt beárazott egy újabb 100 bázispontos emelést. Mindez persze tovább gyengítette a forintot a már sokat emlegett spirálhatás módjára, komoly kihívás elé állítva a Magyar Nemzeti Bankot.
A tőkepiacok egyik aranyszabálya, hogy egy trend folytatódásának valószínűsége nagyobb, mint a trend megfordulásáé. A forint minden kísérlet ellenére nehézkesebben akart fordulni, mint a Titanic, ráadásul az árfolyam már rég nem kézivezérlésre működik. A forint jéghegye pedig a hosszútávú befektetők bizalma, akik általában minden rövid távú hatás ellenére kitartanak egy adott ország mellett, de tartós veszély esetén komolyan felülvizsgálják jelenlétüket.
Erősödünk – de meddig?
A cérna elszakadása esetén az euró megállíthatatlanul tartott volna a 300 forintos szint felé. Ennek megakadályozása érdekében a jegybank szerdán meglepetésszerűen 200 bázisponttal megemelte az alapkamatot, még a piac nyitása előtt, immár 750 bázispontosra szélesítve a kamatprémiumot az Európai Központi Bank irányadó kamatlábához képest. A bejelentést követő sajtótájékoztatón Járai Zsigmond László Csabára várva viccelődve megkérdezte, hogy „Sikerült ismét zavart keltenünk?”.
Az erős feketével felérő, ébresztő hatású döntés után mindenesetre percekig nem jegyeztek árat a kötvénypiacon, miközben a forint mozgása leginkább a mérgezett egér rohangálásához hasonlított. A volatilitáshoz hozzájárult az is, hogy a német és az osztrák befektetők szabadnapja miatt igen mérsékelt volt a likviditás. A forint a 263-267 közötti sávban mozgott az euró ellenében. A dilemmát az okozta, hogy legyen akármilyen nagy is a kamatprémium más befektetési célpontokhoz képest, a befektetőket ez mindaddig nem vonzza, amíg tartaniuk kell a forint további gyengülésétől. Pénteken aztán a forint engedelmeskedett és megcélozta a 260 forintos szintet, de a kérdés nyitva maradt, hogy tartós-e az erősödés.
Mol – vegyes kilátások
A Mol számára is mozgalmas volt a hét két jelentős előremutató eseménnyel. Először a régen várt gáztörvény született meg, majd szerdán a kormány döntött a privatizációról, melynek során a 23 százalékos állami részből már az idén el kívánnak adni 13 százalékot. Míg a gáztörvény elfogadása pozitív és már beépült az árakba, addig a privatizáció ténye megosztja a befektetői társadalmat. Egyes befektetők negatív árfolyamhatásra számítanak a túlkínálati hatás miatt, mivel a potenciális vásárlók abban bízhatnak, hogy majd vesznek olcsóbban részvényeket a privatizáció során. Mások szerint a túlkínálati hatás rövid távú, míg a sikeres privatizációhoz szükséges befektetési környezet megteremtése túlmutat ezen. Tehát a gázüzletág rendbetételének pozitív hatása túl fogja szárnyalni a túlkínálattól való félelmet.
A részvénypiacot is megfertőzte a forint, és szerdán mélyrepülésbe küldte a papírok kurzusát, az élen az OTP-vel, amely 5 százalékot esett. A másnapi kamatemelésre újabb eladók bukkantak elő, mindaddig, amíg meg nem jelentek az alkalmi vételt kereső vevők. Az irodalomban csak „bargain-hunters” néven ismert szereplők jóvoltából az örvendetes módon hatalmas forgalom mellett az árfolyamok kilőttek felfelé, természetesen élen újra az OTP-vel.
A részvényeseket mégis a Szász János PSZÁF-elnök elleni hétfői támadás és annak Pannonplast-szála tartotta izgalomban. A brutális utcai támadást nyilatkozatháború követte, miközben a befektetők azon tanakodtak, hogy milyen hatása lehet az eseményeknek a Pannonplast részvényének árfolyamára. Nos, a képlet nem is olyan egyszerű, de a sok alternatíva közül kiemelkedni látszik két lehetőség.
Vagy megsemmisíti a bíróság a közgyűlés határozatait és a Britton-Pevdi duó 12,5 százalékos együttes szavazata mellett Karsai szerzi meg a társaság fölötti hatalmat, ami a Brittonék kiszállásához és árfolyameséshez vezetne, vagy a Britton felvásárlási ajánlattal megy az események elébe. Az első esetben hívők adjanak el, a második lehetőséggel szimpatizálók inkább vegyenek papírokat. Az árfolyam azért inkább esett, de igazi tanácstalanság uralkodik a piacon. 
