Az öt balkáni állam – Horvátország, Szerbia-Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Albánia – vezetői pénteken este első ízben kaptak vacsorameghívást az Európai Unió asztalához, ami szimbolikus értelemben is új korszak kezdetét jelzi az EU és az elmúlt évtizedben háborúk dúlta térség kapcsolataiban – írhja a Bruxinfo. Az Európai Unió tavaly decemberben Koppenhágában jelezte első ízben ajánlotta fel hivatalosan a csatlakozás perspektíváját a Nyugat-Balkán államainak. Az EU az akkori politikai szándéknyilatkozatot Szalonikiben most kézzelfogható és konkrét elképzeléssel támasztotta alá, amikor elfogadott egy, a térség európai integrációját elősegítő akciótervet. A terv nem más mint a stabilizációs és társulási folyamat megerősítése és a bővítési folyamatból kölcsönzött elemekkel való kiegészítése.
Macedónia és Horvátország jutott a legmesszebbre
Az egykori Jugoszlávia utódállamai és Albánia különböző távot tett meg a stabilizációs és társulási folyamatban. Macedónia és Horvátország jutott a legmesszebbre: a stabilizációs és társulási megállapodást mindkét ország aláírta az EU-val és jelenleg a ratifikációs folyamatnál tartanak. Horvátország még tovább ment, amikor idén februárban benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A kérelemre váratóan az év végén ad hivatalos választ az Európai Bizottság, megjelölve a további lépéseket. Egyesek nem tartják kizártnak, hogy Horvátország akár Romániával együtt lépjen be az Unióba, bár ez az adott keretek között neheze elképzelhetőnek tűnik.
Albániával napirenden vannak a tárgyalások
Albániával a tárgyalások megkezdése van napirenden. A Bizottság jelenleg is dolgozik egy “megvalósíthatósági tanulmányon”, amely a tárgyalások elindításának előfeltétele Bosznia-Hercegovinával. Szerbia-Montenegrónak előbb el kell fogadnia az alkotmányos chartát és prezentálnia kell egy belső piaci és kereskedelmi akciótervet, mielőtt Brüsszel hozzáfoghat a tanulmány kidolgozásához.
Az új, a térség országainak minden eddiginél egyértelműbb csatlakozási perspektívát adó akcióterv EU-Nyugat-Balkán Fórum néven egy csúcsszintű fórumot hoz létre, amely meghatározott időközönként tárgyalóasztalhoz ülteti majd az Európai Unió és az öt balkáni ország legmagasabb szintű vezetőit, és minden évben egyszer a külügyminisztereit, továbbá a belügyminisztereit.
Az első ilyen találkozót már az olasz elnökség idején megrendezik. Az EU ezentúl az “összemelegedés” jegyében arra is rendszeresen felkéri majd a térség országait, hogy hivatalosan csatlakozzanak az Unió külpolitikai nyilatkozataihoz, állásfoglalásaihoz és közös külpolitikai akcióihoz. A módszer korábban már bevált a jövőre belépő országok esetében. A terv arra is lehetőséget biztosít, hogy az Európai Parlament és az érintett országok törvényhozásainak részvételével közös stabilizációs és társulási parlamenti bizottságok alakuljanak.
Kereskedelmi liberalizálás
Az Európai Unió az eddigieken túlmenő kereskedelmi liberalizálást is ígér a térségnek, és ennek előkészítésére több házi feladatot is kiadott a Bizottságnak. Így annak szemügyre vételét, hogy a térség országai hogyan tudnának bekapcsolódni az előcsatlakozási alapokra kiírt pályázatokra. A menekültek visszatérése ugyancsak fontos része a csomagnak. Miként az a regionális együttműködés fokozásának ösztönzése a térség államai között, egyebek mellett a vízummentes személyforgalom bevezetésével és az energiahordozók regionális piacának megteremtésével.
