Belföld

Viharos viták az EU-tagállamok agrárminiszterei között

Az EU-tagállamok agrárminiszterei csütörtökön éjjelig sem jutottak dűlőre a közös agrárpolitika megreformálásáról Luxembourgban folytatott tárgyalásukon, és három napi egyeztetés után jövő hét szerdáig elnapolták a további alkudozást.

Az Európai Bizottság és a soros görög EU-elnökség csütörtök este előterjesztett harmadik kompromisszumos javaslatát gyakorlatilag kilenc ország utasította el, mindenekelőtt Franciaország. A legfrissebb kompromisszumos javaslatot lényeges pontokban kifogásolta Spanyolország, Ausztria, Belgium, Írország, Finnország, Olaszország, Luxemburg és Portugália is.

A görög agrárminiszter szavai szerint “vesztesek és győztesek nélküli” kompromisszumot kell találni. A német mezőgazdasági miniszterasszony szerint nyilvánvalóan több idő kell erre és az EU legnagyobb agrártermelője, Franciaország nélkül nem lehet kompromisszumot keresztülvinni. A tárgyalóküldöttségek beszámolója szerint Jacques Chirac francia elnök személyesen állította le a luxembourgi tárgyalásokat, mivel a szaloniki EU-csúcson azzal fenyegetőzött, hogy megvétózzák az esetleges luxembourgi döntést.

A legnagyobb nézeteltérések az Európai Bizottságnak azokkal a javaslataival kapcsolatosak, amelyek szerint megszüntetnék a közvetlen támogatások és a termelés közötti kapcsolatot, a támogatásokat hosszabb idő alatt fokozatosan csökkentenék, az így keletkező megtakarítások egy részét pedig vidékfejlesztési célokra irányítanák át.

Az Európai Bizottság még januárban terjesztette elő a CAP úgynevezett félidős felülvizsgálatára vonatkozó javaslatainak módosított változatát. Ennek három kulcseleme van: a közvetlen jövedelemtámogatások és a termelés közötti kapcsolat elszakítása; a támogatások fokozatos csökkentése és az így keletkező megtakarítás egy részének vidékfejlesztési célokra történő átirányítása; valamint a támogatások függővé tétele környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi, higiéniai és foglalkoztatás-biztonsági követelmények teljesítésétől.

Az EU agrárköltségvetése mintegy felét teszi ki az uniós költségvetés egészének. A jelenlegi uniós pénzügyi tervezés ugyan még 2006-ig szól, az EU Bizottság azonban már most szeretné keresztülvinni a Közös Agrárpolitika (CAP) reformját, hogy az uniós pénzügyi rendszert a 2004 májusi bővítés után is finanszírozhatóvá tegyék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik