Az orángutánok kognitív képeségeit vizsgáló kutatóközpont, a Krasnow Institute for Advanced Study a washingtoni Smithsonian National Zoo állatkertben található. A génállomány tekintetében az emberrel körülbelül 97 százalékos hasonlóságot felmutató orángutánok képességeit 1995-től kutatják – írja a brit Guardian.
Eltűnőben?
A főemlősök közül rokonságban az embertől legtávolabb álló orángután egyben a legveszélyeztettebb emberszabású. Világszerte körülbelül 900 pédány él fogságban, az Indonéziában szabadon élő állatok száma pedig rohamosan csökken.
A legtöbb tudós a főemlősök közül az emberrel 99,4 százalékos génállomány-egyezőséget mutató csimpánzoknak tulajdonítja a legmagasabb intelligenciát. Több olyan csimpánz is ismert, amely száznál is több nyelvi szimbólumot sajátított el. A washingtoni állatkert vizsgálatai szerint azonban az orángutánok között is akad olyan, amely képes megtanulni 100 nyelvi elemet, sőt a mennyiségek összehasonlításában le is hagyják a csimpánzokat. Mindkettőre jellemző viszont, hogy észreveszik magukat a tükörben, tehát bizonyos énsémája, éntudata mindkét állatnak van.
Az intézet vezetője, Rob Shumaker szerint a két állat olyan eltérő módon tanul, hogy az egyikre tervezett kognitív képességi teszt nem biztos, hogy használható a másiknál. Az orángutánok módszeresek, hosszasan töprengenek, míg a csimpánzok impulzívabbak, örjöngőbbek. Természetesen ez így nagyfokú általánosítás, hisz az orángután-tanítók nagy hangsúlyt fektetnek a minőségi oktatásra, kevés nebulójuk egyedi jellegzetességeire. 
Azy módszeres, Indah éleselméjű
A program két sztárja egy testvérpár, Azy és Indah. Ők például alapvetően különböző módon közelítenek egy-egy problémához. Azy fokozatosan sajátít el valami új dolgot, mindig a számára legmegfelelőbb ütemben halad, ezzel szemben Indah éleselméjű, hirtelen világosodik meg, majd magabiztosan halad előre.
Mindketten 13 nyelvi szimbólumot ismernek, amelyeket 90 százalékos biztonsággal tudnak használni az őket körülvevő használati tárgyakra. A 25 éves Azy ügyesebb két mennyiség összehasonlításában, Indah viszont fáradhatatlannak tűnik egyszerű nyelvi szimbólumok parancsokká való összeillesztésében (például: nyisd ki a táskát!).
Ezenkívül Indah mestere az első három számnak: tízből 8-9 alkalommal helyesen választja ki, hány gyümölcsöt lát maga előtt. Az intézetvezető szerint nincs már messze, hogy Indah olyan mondatokat állítson össze, amelyben számok is szerepelnek. Amint ez bekövetkezik, kezdődik a program legambíciózusabb része, meg szeretnék tanítani őket a mennyiségeken alapuló cserére.
Shumaker szerint Azy is hamarosan elér erre a szintre, ám jelenleg még küzd az egy-kettő-hárommal, találati biztonsága körülbelül 55 százalék. Annak ellenére, hogy Azy gyengébb a matematikában, nagyon kreatív fickó: egy-egy szimbólum kiválasztásánál mutatóujja helyett gyakran használja valamelyik lábujját vagy ajkát.
Helyszínhez kötött emlékek
Az intézet másik három orángutánja, Bonnie, Iris és Kiko iskolásdi helyett egy hosszú távú emlékezeti vizsgálatban vesz részt. A projektvezető Kary Swartz szerint az orángutánok memóriája remek, és felidézési stratégiájuk eltér az emberétől. Míg az ember a hosszú távú emlékezetéből valószínűleg kategóriák és asszociációk hálózata alapján idéz fel infromációkat, az orángutánok a helyszínhez kötik emlékeiket. A három állat közül Iris a sztár, aki egy hét darabból álló listára egy év múlva is emlékezett. A legfáradságosabb Kikoval dolgozni, aki a kutatónő szerint épp serdül, ezért nagyon nehezen koncentrál. A serdülő viszont mély érdeklődést tanúsít a kísérleti gépek iránt.
Shumaker napi félórás tanórája nyitva áll az érdeklődők előtt, és az orángutánok részvétele is önkéntes, ennek ellenére szinte soha sem utasítják vissza az invitálását. A kutató szerint hangulatuk néha ingadozik az időjárástól függően, és az is érzékelhető rajtuk, ha egyéb szocializációs problámájuk akad közösségükön belül. A hím Azy például csak akkor nyugodt, ha tudja, merre járnak csoportja nőstényei, és ha meggyőzödött arról, hogy más hímek nem ólálkodnak közelükben.
A vadonban a nagy csoportokban élő csimpánzok szinte állandóan újra szervezik magukat, szétválnak, új csoportokat alkotnak, és társas manipulációjukat hatalmi harcok színesítik. Az orángutánok ezzel szemben magányosabb lelkek, bár ők is szociálisak, és élvezik, hogy csoportokban élve szerzik meg a betevőt.
Az állatok egyébként külön-külön járnak órára: a tanárok egyenként foglalkoznak velük. Míg Azy mentális képességeivel kápráztatja el a
tömeget, Indah a szomszédos játszószobában szórakoztatja magát. Indah csupán 22 éves, Shumaker szavai szerint „kedves, egyenes lány”, aki ha hibát követ el, rendszerint elvonul egy kicsit töprengeni.
