Jövő ilyenkor aligha az aszály, vagy a belvíz lesz a magyar gazdák napi gondja. Amíg ugyanis az alkalmazotti, vagy a nyugdíjas réteget az uniós csatlakozás várhatóan szinte meg sem érinti majd, s az iparnak is volt módja az elmúlt évtizedben hozzá edződnie a versenyhelyzethez, a mezőgazdasági termelőknek teljesen új helyzethez kell majd alkalmazkodniuk. Ma azonban még nem ez a legfőbb gondjuk a gazdáknak, hanem az aszály.
Kenyérharc
Versenyhatósági eljárás indult a gabonaágazatban tevékenykedő érdekképviseleti szervezetek ellen – erősítette meg a Világgazdaság információját Polgárdy Géza, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szóvivője. A Népszabadság értesülései szerint a GVH kartellellenes osztályának munkatársai vizsgálódtak az Országos Gabona Terméktanácsnál, a malmok érdekeit védő Gabonaszövetségnél és a Magyar Pékszövetségnél is, így nagy valószínűséggel a hatóság azt gyanítja, hogy a pékek és a molnárok egymással összebeszélve állapították meg a liszt és a kenyér árát.
Akár a 100 milliárd forintot is elérheti országosan az aszály okozta kár az idén – nyilatkozta tegnap Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára. A szakember hangoztatta: az aszálykár bekövetkezett, most már a károkat kellene enyhíteni. Horváth Gábor szerint a kalászosok kára országosan elérheti a 40 milliárd forintot. Az őszi búza termésátlaga például várhatóan 3 tonna körül lesz hektáronként, de inkább még ennél is kevesebb. Az átlag termés normális időjárási viszonyok között hektáronként több mint 4 tonna lenne. A MOSZ főtitkára szerint a tömegtakarmány jelentős mennyiségének kiesése nagy gondokat okozhat az állattenyésztésben. Ezt a takarmánybázist ugyanis külföldről nem lehet pótolni.
Vihar a tejesbödönben
Óriási vihart kavart a tejtermelők körében az a kormányzati bejelentés, hogy az agrártárca rendeleti úton kivon a piacról 200 millió liter tejet. A miniszter azt közölte: megtiltják a tejtermelőknek, hogy a meghatározott kvótájuk felett tejet állítsanak elő. A Tej Terméktanács közgyűlésén azonban úgy foglaltak állást, hogy csak az önkéntes korlátozást tudják elfogadni ebben az ügyben. Szerintük, ha a minisztérium nem biztosít megfelelő forrásokat a helyzet rendezésére, akkor hét évnyi hiábavaló erőfeszítés mehet kárba, mivel az uniós csatlakozás előtt nem biztosítható a magyar tejpiaci egyensúly.
A kukoricatermésről a szakember még nem bocsátkozott jóslásokba, de szerinte a terméskiesés mértéke 10-20, sőt 30 százalékos is lehet. A MOSZ főtitkára szerint a gabonatermés még így is fedezni fogja a hazai szükségleteket, némi többlet lehet az abraktakarmányoknál, a tömegtakarmány esetében a hiány viszont jelentős mértékű, mintegy 50 százalékos lehet. Rendkívül nagy károkat okozott Horváth Gábor szerint a szárazság a zöldségekben, ahol a növényi kultúrák öntözés nélkül sok helyen tönkremennek. Ezért a szakember szerint minden segítget meg kell adni azoknak, akik öntözni tudnak, hogy élhessenek ezzel a lehetőséggel.
Csak a felmentés segíthet
A MOSZ főtitkára szerint mindenekelőtt kármentésre volna szükség, főleg a zöldségfélék tekintetében. Emellett pénzügyi segítséget kellene nyújtani a gazdálkodóknak oly módon, hogy a különféle pályázatokban vállalt kötelezettségeik teljesítése alól az idei évben felmentést kapnak azok, akiknél az aszálykár mértéke igazolhatóan elérte a 15 százalékot.
