A magyar bankrendszer mind regionális, mind pedig nyugat-európai összehasonlításban stabil – szögezi le a tanulmány. Folytatódott a 2000 óta tartó javulás: a szektor eszközarányos nyeresége (ROA) tavaly az (adózott eredménnyel számolva) 1,43, a tőkearányos nyereség (ROE) pedig 15,4 százalékot ért el. A 2002-ben a bankrendszer likviditása feszesebbé vált: tovább nőtt az eszközök és források közötti lejárati összhang hiánya. A hitelezés – döntően a lakáshitelezés felfutásának köszönhetően – sokkal erőteljesebben nőtt, mint a betételhelyezés, így a bankok egyre nagyobb mértékben kell hogy drágább külső forrásokért folyamodjanak, ami jövedelmezőségi kockázatokat vethet el – áll a jelentésben.
A bankok jövedelmezősége kiemelkedően jó volt 2002-ben: a szektor összesített, 131,3 milliárd forintos adózott eredménye 9,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 120,1 milliárd forintot. A bankrendszer eredménynövekedésének fő forrása a jutalékeredmények bővülésében keresendő. Nettó díj- és jutalékeredményük tavaly meghaladta a 129 milliárd forintot, ami 26 százalékos növekedés a 2001. évi 102 milliárd forinthoz képest. A jutalékeredmények bővülésének egyik fontos forrása a lakáshitelezéshez kapcsolódó nem kamat jellegű jövedelem, valamint a kártyaüzletágból származó jövedelmek növekedése.
A magyar bankrendszer nettó kamatmarzsa nemzetközi
összehasonlításban is igen magas, 2,7 százalékponttal haladja meg az EU-átlagot és 1,5 százalékponttal magasabb, mint kelet-közép-európai átlag – szögezi le a jelentés. A magas kamatmarzsban a megfelelő adósinformációs rendszer hiánya is megjelenik, valamint az is, hogy a feltételezések szerint a lakossági piaci verseny még mindig messze elmarad a vállalati üzletágétól, így a bankok extraprofitra tehetnek szert.
A bankok kamateredményére kedvezően hatott, hogy a sokkal magasabb marzsot biztosító lakossági hitelek erőteljesen nőttek, bár a legnagyobb jövedelmezőséget biztosító fogyasztási hitelek bővülése lassult. Mindezek eredményeképpen a hitelintézetek tavalyi nettó kamatbevételei 6,2 százalékkal, a 2001-es 355,6-ról 377,8 milliárd
forintra növekedtet.
A működési költségek az átlagos inflációval csaknem megegyező mértékben – 5,4 százalékkal -, a 2001-es 323,7 milliárd forintról 341,2 milliárd forintra növekedtek. A költségeken belül a személyi ráfordítások 10, az informatikai fejlesztések miatt a számítástechnikai költségek 15 százalékkal nőttek az előző évihez képest.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
