Putyin orosz elnök az elmúlt napokban tett pekingi látogatása után a világsajtó terjedelmes cikkekben számolt be arról, hogy erősödnek az orosz-kínai gazdasági kapcsolatok. Ez nemcsak a diplomácia szintjén fogalmazódott meg, hanem konkrét üzletkötésekről is hír érkezett. A legnagyobb horderejű megállapodásokat az energiaipari vállalatok köthetik egymással: az orosz olajipar előtt újabb, hatalmas piacok nyílhatnak meg. 
Kínának óriási szüksége van ugyanis az orosz olajra, ezzel is csökkentheti függőségét a bizonytalan közel-keleti beszerzési forrásoktól. Az iraki helyzet, a palesztin-izraeli konfliktus, az Al-Kaida működése megannyi rizikófaktor, Kína ezért a kevésbé bizonytalan orosz forrásokra szeretne támaszkodni. Ez is kiderült Putyin pekingi látogatásakor.
Csád kilép az olajpiacra
A Világbank bejelentette, hogy a jövő év folyamán az afrikai Csád is megjelenik a nemzetközi olajpiacon. Elkészül ugyanis a Csád és Kamerun közötti olajvezeték, amelynek révén a tengeri kijárattal nem rendelkező Csád is eljuttathatja olajtermékeit a kameruni olajkikötőbe, Kribibe – adta hírül a BBC. Csád a világ egyik legszegényebb országa, és várhatóan jövőre kezdődik meg a Doba település környéki olajmezőkön a kitermelés. A Világbank segített finanszírozni azt a programot, amelynek révén 2003 júliusában megindulhatnak az első olajszállítmányok. A finanszírozás nemcsak az olajmező kiaknázáshoz segíti hozzá Csádot, hanem a mintegy 3 milliárd dollárba kerülő, Kribibe vezető csővezeték megépítését is támogatta a nemzetközi pénzügyi szervezet. A szállítási és behajózási folyamat időigényessége miatt a csádi olaj először jövő novemberben jelenhet meg a világpiacon. A csádi olajprojekt kiaknázásban három multinacionális cég is részt vesz: az amerikai ExxonMobil és Chevron, mellett a malajziai Petronas együttesen 3,7 milliárd dollárt költött a projektre. A beruházásból Csád a következő 25 évben kétmilliárd dollár bevételre tehet szert, míg Kamerun 500 millió dollárt kaphat a profitból.
Az orosz tervek szerint – amelyeket a New York Times, az Itar-Tassz és a RIA-Novosztyi hírügynökség ismertetett – új olajvezeték épülhet a szibériai Angarszkból kiindulva Daicsing (Daqing) kínai város felé. Daicsing Kína északkeleti részén fekszik. Loszjukov orosz külügyminiszter-helyettes szerint a projekt engedélyezése várhatóan az év végéig megtörténik.
Ugyanakkor az orosz energiaügyi miniszterelnök-helyettes, Hrisztyenko szóvivője szerint Moszkva még fontolgatja az ügyet. A Transznyeft (Transneft) nevű állami olajvezeték-üzemeltető cég – amely gyakorlatilag monopolhelyzetben van – viszont úgy nyilatkozott, hogy még nem készített elő semmiféle olyan dokumentumot, amely Putyin látogatásával függne össze. Ebből arra következtethetünk, hogy az olajvezeték terve egyelőre csak szándék formájában létezik.
Kína és Oroszország 2001 szeptemberében már aláírt egy egyezményt, amely a vezeték megvalósíthatósági tanulmányára vonatkozott. Ezt a tanulmányt az orosz Jukosz olajcég már elkészítette, sőt a vállalatnak már részletes nyomvonaltervei is vannak.
Az építkezés várhatóan 2003 nyarán kezdődhet meg és 2005-ben fejeződne be. A Jukosz szóvivője a kezdeti időpontot megerősítette, s azt is közölte, hogy a mintegy kétezer kilométeres csővezeték napi 600 ezer hordó olaj szállítására lesz alkalmas. A Jukosz és a Transznyeft mellett a kínai nemzeti olajvállalat lenne a harmadik közreműködő.
Orosz olajkitermelés-rekord
Rekord mennyiségű olajat termeltek novemberben Oroszországban, az orosz olajxeport azonban nem nőtt. A szomszédos kazahsztáni és azerbajdzsáni tranzitmennyiségek beszámításával a világ második olajexportőre 3,2 millió hordónyi olajat szállított naponta a nemzetközi piacokra, ugyanannyit mint októberben – közölte az MTI-Eco, a Reutersre hivatkozva. Az orosz nyersolajtermelés novemberben – kereken – napi nyolcmillió hordó volt az októberi napi 7,95 millió hordó után.
A Jukosz-projekt nem az egyetlen, amelyet Moszkva szorgalmaz. A brit BP által vezetett konzorcium például a szibériai Kovitkában, az irkutszki régióban birtokol egy hatalmas gázmezőt, amelynek termékeit Kínába szeretné exportálni. Ez az üzlet azonban nehezen realizálódik, minthogy elemzők szerint Kína az olaj importját szeretné előmozdítani, nem a gázét.
A kínai gázvezetékek építésében egyébként már most is részt vesznek orosz cégek. Így például a Gazprom a Kína nyugati feléből az ország keleti részébe tartó csővezeték építésekor kapott megrendeléseket (egy konzorcium tagjaként).
Oroszország és Kína között jelenleg még nincs olajvezeték. Az orosz gazdasági és kereskedelmi miniszter, German Gref ugyanakkor máris lelkes az olajipari beruházások miatt: szerinte a közös olaj- és gázipari projektek
realizálása több milliárd dollárral is fellendíthetné a kínai-orosz kereskedelmet. A következő években Hrisztyenko miniszterelelnök-helyettes akár 20-30 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat is elképzelhetőnek tart a két ország között, miközben 2001-ben még viszonylag alacsony volt ez az összeg, mindössze 10,7 milliárdot tett ki.
Lukoil: 50 millió részvény elkelt
Az orosz kormány beleegyezett abba, hogy az egyik legnagyobb orosz olajtársaság, a Lukoil hétfőn meghirdetett 5,9 százalékát 775 millió dollárért eladják. Az eladást amerikai letéti jegyek kibocsátása révén bonyolítják le. A részvények 62 dollárért, jegyenként 15,50 dollárért keltek el (4 letéti jegy ér egy részvényt). Elemzők 750 millió dollárt vártak előzetesen. A szervező Morgan Stanley befektetési banknál elmondták, hogy mind a 12,5 millió amerikai részvény, azaz 50 millió letéti jegy elkelt, miután a jelentkező befektetési alapok kétszeresen túljegyezték a kibocsátást. A Lukoil 5,9 százalékát korábban már augusztusban is meghirdették, de akkor, az alacsonynak tartott árajánlatokra hivatkozva, lemondták a privatizációt – jegyzi meg az MTI-Eco.
Putyin orosz elnök látogatása után látott napvilágot az a hír is, hogy a kínai állami olajvállalat, a CNPC meg szeretné vásárolni a túlnyomórészt orosz állami tulajdonú Szlavnyeft olajtársaságot. Már kérelemmel fordultak a versenyügyekben illetékes orosz hatósághoz, hogy részt vehessenek a társaság 74,95 százalékára meghirdetett aukción – erősítette meg a versenyügyekért felelős orosz miniszter.
Ez a bejelentés kellemetlen meglepetés a Szlavnyeftre pályázók, elsősorban orosz vállalatok, köztük a Lukoil, a Szibnyeft és a TNK számára, mert a kínaiaknál vonzóbb ajánlati árral kellene pályázniuk, pénzügyi erejük azonban jócskán elmarad a kínai vállalatétől. Elképzelhető, hogy konzorciumba tömörülnek a kínai siker megakadályozása végett.
Az orosz kormány hivatalosan december 18-án nyitja meg az árverést a tulajdon 74,95 százalékára a Szlavnyeftből, amely Oroszországban a nagyságra hetedik olajcég, a termelés 4 százalékával, azaz napi 320 ezer hordóval – írja az MTI-Eco. Előzetes kiszivárogtatás szerint az orosz magánosítások történetének legnagyobb bevételét várják. A kikiáltási ár várhatóan 1,7 milliárd dollár lesz a korábban becsült 1,3 milliárd helyett, de kormányforrások szerint ennél is sokkal többre számítanak – elemzők 2 milliárd dollár fölötti összeget tartanak valószínűnek.
Murmanszkban óriási olajkikötő épül
Az Oroszországban nagyságra negyedik Tyumen Oil Co.-nak és az ötödik helyezett Szibnyeft olajtársaságnak már van összesen 12 százaléka a Szlavnyeftben, és elemzők eddig őket tartották a legesélyesebbnek az orosz állam Szlavnyeft-részének megszerzésére, de nem zárták ki az orosz piacon harmadik helyezett Szurgutnyeftegaz sikerét sem: ez az olajvállalat 4 milliárd dollárt tart készenlétben felvásárlásokra. (Az orosz privatizációk eddigi csúcstartója a Szvjazinveszt távközlési vállalat, amelynek 25 százalékát 1,87 milliárd dollárért adták el 1997-ben.)
Olajpiaci elemzők szerint a kínai jelentkezés arra vall, hogy a közel-keleti bizonytalanságok miatt Oroszország felértékelődik az olajimportőrök szemében. Kínán kívül az Egyesült Államok is igyekszik növelni hozzáférését az orosz olajkivitelhez. Nem véletlenül jelentették be nemrégiben, hogy Murmanszkban gigantikus olajkikötőt építenek orosz olajcégek. Murmanszkból elsősorban az amerikai piacra szállítanának olajat, és ehhez vezetéket is építenének az észak-orosz kikötővárosba.
