A Nobel-díjas Hamilton Smith, az egyik legkiválóbb génmanipulátor, és az emberi géntérkép megalkotására irányuló munkája kapcsán világhírűvé vált Craig Venter a biológia forradalmasítására készül. A két tudós a Washington Post csütörtöki számában megjelent cikk szerint mesterséges életet kíván előállítani, végső céljuk pedig az élet titkának megfejtése – molekuláris szinten. Az élet teljes körű biológiai leírása mindeddig meghaladta a tudományos lehetőségeket.
A kezdetben háromévesre tervezett programot Smith irányítja, a huszonöt kutató fizetéséhez hárommillió dollárral járul hozzá az amerikai energiaügyi minisztérium. Venter az üzlethez legalább annyira ért, mint a génekhez: most a biológiai terrortámadások elleni védekezés szükségességét hangsúlyozza, s ezzel nyerte el a fegyverprogramokért felelős tárca támogatását. A kísérlet során a Mycoplasma genitalium nevű, a létező egyik legegyszerűbb egysejtűből kivonják a teljes génállományt, és azt mesterséges génekkel helyettesítik.
A feltételezések szerint az egysejtű 517 eredeti génje helyett elég 300-at adni neki, ezzel laboratóriumban életben maradhat. (Az emberi szervezetben 30-50 ezer gén van.) Ha a „lény” osztódni kezd, az eljárást újabb mesterséges gének hozzáadásával ismétlik meg, így a kívánt képességekkel ruházzák fel az egyetlen élőlénnyel sem rokon új egysejtűt.
Az elképzelés sikere esetén a gyakor-lati hasznosítás következne. Elsőként a levegőből szén-dioxidot kivonó, esetleg energiaforrásként hidrogént termelő egysejtűeket lehetne előállítani. Később bármilyen élőlény „teremtése” szóba kerülhet, bár ezzel kapcsolatban filozófiai, etikai, vallási és gyakorlati aggályok sora merül fel. Craig Venter korábban foglalkozott hasonló elképzeléssel, s akkor öszszehívott egy vallási szakértőkből, filozófusokból és természettudósokból álló testületet, amely úgy döntött, hogy folytatható a munka, ha betartják a szükséges elővigyázatossági előírásokat, és végső célként az emberiség javát szolgálják. Az egyik legfontosabb rendszabály: a Mycoplasma genytaliumból eltávolítják azokat a tulajdonságokat, amelyek révén megfertőzheti az embert, s az új egysejtű a szabad környezetben életképtelen lesz.
Dr. Raskó István, a Szegedi Biológiai Központ genetikai intézetének igazgatója szerint a most közölt eredmény nagyban hozzájárulhat az alkalmazott genetika – mindenekelőtt a sejtmodellezés – fejlődéséhez. Emlékeztetett rá: már az ember genetikai feltérképezését célzó Humán Genom Projekt első eredményeinek közzétételekor megjósolták, hogy néhány évtizeden belül sor kerülhet az emberi sejt komputermodelljének létrehozására.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
